A trianoni békediktátum mögül náciskodó Justice fro Hungary turbómagyar Facebook oldal érdekes képet tett közzé.
Ezen a fasiszták által a Dunába robbantott Lánchíd képét magyarázzák azzal a szöveggel, hogy Budapest ostroma 102 napig tartott, viszont Bécs 11, Berlin pedig 14 nap alatt elesett.
Nyilvánvalóan a cél a magyar „felsőbbrendűség” és „virtus” lobogtatása, amelynek eredménye szemmel látható a képen: a rommá lőtt fővárosunk. A fasiszta oldal megközelítése azért is durva, mivel a Duna hídjait nem a szovjetek robbantották a folyóba, hanem a visszavonuló náci és csatlós alakulatok.
A második világháború azon kevés háborúk egyike, ahol világos határvonal húzható a jó és a rossz oldal között. Sajnálatos módon a fasiszta magyar állam a rossz oldalt választotta, így Európa, a kultúra, az európaiak és a nők védelme nevében jelentősen hozzájárultunk Európa lerombolásához, a történelem legnagyobb szégyenéhez, embermilliók halálához és megnyomorodásához és rengeteg nő megerőszakolásához. (Csak jelzésül, mi az eredménye az európai kultúrát és a fehér fajt „védeni” szándékozó fasisztoid törekvéseknek, amelyek ma újra megjelentek a hazai és más fasisztoid rezsimek politikájában.)
A hazai nácik évről évre azon örömködnek (Kitörés vagy „Becsület” napi megemlékezéseken), hogy a kollaboráns alakulatok a háborús bűnös, náci Waffen-SS egységeivel még háborúsdit és kitartósdit játszottak a fővárosban, amelynek rengeteg honfitársunk, rengeteg szövetséges katona és Budapest infrastruktúrájának jelentés része esett áldozatául. Nem is beszélve a világháború szenvedéseinek meghosszabbításáról, amely indirekt módon érintette a nyugat-európai és távol-keleti frontok szenvedéseit is.
Budapest ostroma során a náci megszállók és népirtók mellett tanúsított ellenállás színtiszta hazaárulás és háborús bűncselekmény.
Mellékes, hogy Budapest ostroma nem is tartott 102 napig. Ha összesen a főváros körüli, 1944 októberében kezdődő hadműveleteket nézzük, akkor operálhatunk ezzel a számmal, de a tényleges ostrom csak hónapokkal később, az ostromgyűrű bezárta (december 25.) után négy nappal (december 29.) kezdődött.
Mellékes, hogy a kép által közölt számok összehasonlítása enyhén csúsztatás, hiszen 1944 októberében (ha a 102 nappal számolunk) a német hadigépezet állapota – enyhén szólva – nem pont ugyanaz volt, mint Bécs vagy Berlin ostromának kezdetekor. A bécsi csata ténylegesen 11 napig tartott, a berlini azonban jóval több, mint 14 napig – a náci propagandisták ebben is kicsit csúsztattak.