2016-ban két film is készült a Reinhard Heydrich elleni merényletről.
Az egyik a HHhH nevet kapta. Heydrichet emlegették így a háború alatt: „Himmlers Hirn heißt Heydrich”, azaz „Himmler eszét Heydrichnek hívják”. Ezt a filmet egyelőre nem dobták piacra, mivel bemutatója túl közel esne a rivális Anthropoidhoz.
Az Anthropoidot viszont már bemutatták és nem is kapott rossz kritikákat.
A történetet már mindenki ismeri: ejtőernyősöket dobnak le Csehszlovákia területére, Prágában megadják Heydrichnek, amit minden náci megérdemel, és kész. Hogy mit lehet ezen 120 percen keresztül elnyújtani úgy, hogy izgalmas legyen, miközben azt is tudjuk, hogy maga a merénylet 1 percen belül lezajlott, azt meg lehet tekinteni a filmben.
Tény, hogy az első óra roppantul unalmasnak tűnik, és erősen lankasztja a figyelmet. Az akciótól kezdve azonban felpörögnek az események.
A színészi játékra nem lehet panaszunk, Cillian Murphy és Jamie Dornan kiválóan hozza a merénylők figuráját. Az eredetileg ír származású színészek csehszlovák merénylőket alakítanak. Érdekesség, hogy a Heydrichet megszemélyesítő színész ugyanaz (Detlef Bothe), mint aki a 2011-es Lidice című drámában alakította az SS-főnököt. A film sok időt szán a merénylők érzéseinek és motivációinak bemutatására, valamint az őket segítő cseh ellenállás indokolt kételyeire. Így könnyű azonosulni a merénylőkkel és a végső katartikus összecsapás is rendkívül feszültté válik.
És ez a film legfőbb erőssége. Sean Ellis rendező kiválóan megragadta a feszültség fokozásának minden eszközét, köztük a hatásos filmzenét is.
Az alkotók tudatosan törekedtek a történelmi hűségre, ám némi szerelmi szálat is beleszőttek, hogy az esemény még romantikusabb legyen.
A jeleneteket igyekeztek eredeti helyszíneken, vagy az eredeti helyszínek pontos másolatain leforgatni. Az egyik legmegrendítőbb Gestapos vallató jelenetet pontosan ugyanabban a kínzókamrában vették fel, ahol az eredeti cselekmény megtörtént. A templom belső terét viszont egy az egyben újra meg kellett építeni egy prágai stúdióban.
A film történelmi drámaként is kiválóan megállja a helyét, és realisztikusan mutatja be a náci megszállók kegyetlenkedéseit. Talán a film elejére elkelt volna még több ilyen jelenet, hogy előbb megértsük a merénylők motivációit.
Érdekességek:
Christopher Lee brit színész (Gyűrűk ura – Szarumán, Csillagok háborúja – Dooku gróf, Drakula) a második világháborúban részt vett a merénylők kiképzésében.
Heydrich haláláig a harmadik legfontosabb náci vezető volt. Ezt jelképezte szolgálati Mercedesének rendszáma: SS-3. Utolsó útjára a másik kocsiját használta SS-4 rendszámmal. Az SS-3 a prágai hadtörténeti múzeumban található.
A film trailere szerint ez egy „elmondatlan történet”, holott már két film (Atentát, Operation: Daybreak) és számos dokumentumfilm, valamint könyv foglalkozott már igen részletesen az eseményekkel.