A Jobbik annak idején szélsőjobboldali ifjúsági szervezetként Orbán Viktor polgári köreiből nőtt ki, majd a beteg nézeteik miatt elég gyorsan Csurka és a MIÉP felé tendáltak.
Persze túlnőtték a MIÉP-et és a kapitalizmus lelkes kiszolgálóiként, a munkások szervezeteinek ellenségeként elég hamar médiafelületet kaptak a neoliberális médiában.
A Jobbik bebizonyította, hogy mindegy mekkora ostobaságokat mondanak, mindig lesz 10%-nyi hülye, aki arra vevő lesz. Így lehetett rengeteg emberrel elhitetni, hogy nem a tőkés kizsákmányolás, hanem a zsidók és cigányok felelősek a problémáikért. Olyanokkal is, akiknek az életükben semmiféle konfliktusuk nem volt az említett kisebbségekkel.
A gyűlöletpolitikába a Fidesz és az általa bitorolt kormány is beszállt, ugyanis képtelen volt neoliberális megszorításokkal uralni a neoliberális megszorítások által okozott gazdasági válságot.
A Jobbik persze – politikai imidzsből – igyekezett mindig is távol maradni az anyapárttól. Látszólag. A parlamentben és a közélet minden szegletében ugyanazt a fasisztoid, munkásellenes, antikommunista és kapitalista megszorításpolitikát képviselték. A Jobbik és a Fidesz a főbb kérdésekben mindig együtt szavazott.
Aztán eljött a G-nap, mikor is felszabadult Simicska tőkéje, amelyre a Jobbik egyből lecsapott, ezzel óriási konfliktusba kerültek a Fidesszel. Ez persze anyagi konfliktus volt, nem ideológiai. Ez utóbbi ugyanis mindig is összekötötte és ma is összeköti a két szélsőséges, jobboldali pártot.
És ezen nap után mi történt a parlamenti szavazásokon? Semmi újdonság! A Jobbikosok továbbra is rendre a Fidesz mellett szavaztak. Továbbra is a NER rendszerének építésében segédkeznek, hiába játsszák a „legerősebb ellenzéki párt” szerepét. A Jobbik egy másodpercig sem volt ellenzék. Gyakorlatilag kormánypárt volt, amelynek programját a Fidesz átvette és ezáltal ugyanolyan fasisztoiddá vált, mint a Jobbik. Ez a menekültválság során alkalmazott gyűlöletpolitikával csúcsosodott ki, valamint a napjainkban is zajló folyamattal, amelyben a rezsim tekintélyuralmi rendszert akar kiépíteni.
És minő meglepetés: a Jobbik ismét asszisztált a Fidesznek a diktatúra felé tett újabb lépéssel. A jobbikos parlamenti képviselők megszavazták a Fidesz alkotmánymódosítását.
Érdemes volt taktikai átszavazásról üvöltözni?
Érdemes volt bevenni a Jobbik ellenzéki dumáját?
Érdemes volt a demokratikus oldalnak bevenni a Jobbik cukikampányát?
Érdemes volt kiállni a szélsőjobboldal mellett, mikor az ÁSZ meg akarta őket bírságolni?
Mi szóltunk!