34 éve gyilkolták meg John Lennon-t, aki halála előtt nem csak zenével, de a politikával is komolyan foglalkozott.
John annak ellenére, hogy nem kevés milliót szerzett zenéjével, mégis megmaradt munkásosztályi öntudatánál, sőt! Ahogy komolyan el kezdett politikával és a világ eseményeivel is foglalkozni, úgy került inkább balra a politikai palettán.
Karrierjének csúcspontja az Imagine nevű sláger, amelyet világszerte dúdolnak, ám sokan nem is sejtik, hogy ez valójában a kommunizmus himnusza (nincs vallás, se tulajdon, se éhség, se országok). Polgári zeneelemzők persze próbálják ezt a tényt elkendőzni, és egyfajta utópista reményként, egy idealisztikus társadalom víziójaként (amely véletlenül sem kommunizmus) felvázolni a dalt. Erről a Beatles-t romantikus, lányokat meghódító, szerelmes slágereket előadó oldaláról ismerő közönség nyilván hamar meggyőzhető. Aki azonban tüzetesebben is foglalkozott John Lennon munkásságával és politikai szereplésével, azt ez a fajta elkendőzés nem hatja meg.
John Lennon a vietnámi imperialista agresszió ellenzése során egész közel került komolyan baloldali csoportokhoz. Többek között a Fekete Párducokkal is jó kapcsolatokat ápolt, akik annak idején lelkesen osztogatták még Mao elnök Vörös könyvecskéjét is. Valamint trockista csoportokkal is kapcsolatba került. Ennek csúcspontja egy interjú volt a Red Mole című brit trockista lapban, amelyben komolyan kifejti politikai nézeteit. Ebben erősen ostorozza a kapitalizmust, a burzsoáziát, de ugyanakkor kritikával illeti a Szovjetuniót, vagy a Francia Kommunista Párt hozzáállását a 68-as diákfelkelésekhez. Kiderül, hogy – Lennon kritikusainak véleményével ellentétben – a zenész nem csupán egy hippi, aki csak épp beleszagolt a politikába, de komoly tájékozottsággal rendelkezik a világban zajló eseményeket illetően. Lennon számára még a Brit Kommunista Párt lapja, a Morning Star is túl liberális volt.
Ezt a Red Mole-t azonban még tüntetéseken is magával vitte és transzparensként mutatta. A címlapja a brit imperializmust kárhoztatja. Csak néhány idézet az interjúból:
„Ha a középosztály rájön, mi történik, és mit is művel az osztályrendszer, akkor már csak rajtuk múlik, hogy visszataláljanak a néphez, és kikerüljenek ebből a burzsoá szarságból.”
„Minden forradalom akkor történt, amikor egy Fidel, egy Marx vagy Lenin vagy akármelyik értelmiségi el tudta érni a munkásokat. Összehoztak jó sok embert, és megértették a munkásokkal, hogy elnyomott állapotban vannak.”
„A munkások elkezdhetnek felülkerekedni. Ahogy Marx mondta: »Mindenkinek szükségletei szerint«. Azt hiszem, ez elég jól működne.”
Az Imagine pedig igyekszik megfogalmazni, milyen is a kommunista társadalom.
Első strófájában rögtön azt mondja: „Képzeld el, hogy nincs mennyország”. Kifejti, hogy az embereknek nem földön túli dolgokban, hanem a valóságban kellene hinniük, illetve megbizonyosodniuk, de ezt egyszerűen csak úgy fejezi, hogy „minden ember a mának él.”
A második verzében az „országok” kritikáját villantja meg, amely sokkal inkább a nacionalizmus és az állam marxista kritikája. Ez a kettő ugyanis – legalábbis a nacionalizmus burzsoá formája – az elnyomás eszköze a kizsákmányoltak felett. Ez a versszak a háborúellenességről szól, illetve az emberek egymás iránt uszításának két alapvető okáról: az „országokról” és a vallásról.
Aztán jön a refrén, amely kifejti, hogy a hallgató bizonyára „álmodozónak” gondolja. De John megvillantja, hogy ez csak álmodozásnak tűnik, és létezik forradalmi mozgalom, amelyhez csatlakozni lehet. Ennek a mozgalomnak a célja pedig, hogy „nemzetközivé lesz holnapra a világ”, amelyet ő csak annyiban intéz el, hogy „a világ egy lesz”.
A harmadik verzében a magántulajdonról értekezik. A magántulajdonnak számos formája létezik, a kommunisták a kizsákmányoló magántulajdont utasítják el, és az egyén személyi tulajdonát pedig megvédik. John a magántulajdonok megszüntetésének marxi logikáját továbbviszi a strófa harmadik sorában: „Nincs szükség kapzsiságra, sem éhezésre.” A dal szerint a megoldás, hogy az „emberek megosztják egymással a világot”.
Az Imagine versszakai így a marxista elmélet számos kulcspontját érintik: vallást, magántulajdont, nemzetköziséget.
Sajnálatos módon John Lennon életét egy őrült „rajongó” golyója oltotta ki. Ezzel nem csak egy rendkívül tehetséges zenészt vett el a társadalomtól, hanem egy tettre kész forradalmárt is a munkásmozgalomtól.