A magyar közbeszéd egyik legmeghatározób témája a Deák téri késelés volt az elmúlt időszakban.
A sok bizonyítatlan álhírnek köszönhetően hamar egy olyan változata terjedt el a tragikus esetnek, hogy egy cigány fiatal volt az elkövető. Annak ellenére, hogy kiderült, ez egy hamis narratíva, a focihuligánok és a Mi Hazánk Mozgalom is egy olyan megemlékezést szerveztek, ahol etnikai feszültséget keltve a “cigánybűnözést” helyezték középpontba. Az esemény megemlékezésnek nem nevezhető, ugyanis nem csendesen adtak tiszteletet az áldozatok emlékének, hanem őket kihasználva uszítottak a magyarországi cigányság ellen.
A szélsőjobboldali médiafelületeken az ilyen és ehhez hasonló eseteket okolták a magyar-cigány együttélésben fellelhető konfliktusok miatt, amely nézőpontra az eset téves magyarázatából jutottak. Ehhez a magyarázathoz hozzátartozik az is, hogy társaságukban lévő lányokat védték a megkéselt fiatalok, akiket a másik baráti társaság kiszemelt maguknak.
Mindezt szent írásként kezelték annak ellenére, hogy a történtek utáni információkból csak annyit tudhattunk meg, hogy a lányok megpróbálták szétválasztani őket és semmi sem támasztja alá, hogy az ő verziójuk lenne a valós. Azonban ez nem gátolta a Borst, hogy ezt a változatott hozza le, amit több szélsőjobboldali hírportál is átvett.
Tehát a szélsőjobboldal ezt az egész tragédiát, amiben tragikus módon 2 fiatal az életét vesztette, arra használja fel, hogy egy olyan hamis magyarázatot adjon neki, amiből politikai hasznot tud szerezni.
Ez a narratíva nem csak az etnikumok közti konfliktusok szítására alkalmas, ugyanis azt a nézetet támasztja alá, hogy minden más etnikumú embert el kell nyomni, ugyanis a magyar nőkre fáj a foguk, hanem annak a sztereótípiának az erősítésére is, amely szerint a társadalomban a nők egy alárendelt szerepet töltenek be.
Azzal, hogy a nők védelmezőiként állították be az áldozatokat, egyértelműen meghatározták azt is, hogy ők voltak a jók, amíg a színesbőrű elkövetők a rosszak, mert a társadalmunk többsége úgy véli, hogy ez a férfi feladata. Pedig egyáltalán nem egészséges dolog az, hogy valakinek a születési neme miatt kötelezően meg kell felelnie a társadalom elvárásainak.
Ez a téves információkra alapozott narratíva tökéletes a szélsőjobboldali nézetek terjesztéséhez, ugyanis a fehér férfit gálánsnak állítja be, akihez alárendelt viszonyban tartozik a fehér nő, akit meg kell védeni a színesbőrű férfiaktól, akik természtesen csak rosszak lehetnek.
Azok a szélsőjobboldali férfiak, akik a fent említett érvelésre hivatkozva jogosnak tartják a más etnikumúak elnyomását, általában rossz szemmel néznek azokra a nőkre, akik nem akarnak teljesen kiszolgáltatottan mellettük élni vagy bármilyen feminista nézetet vallanak. Ennek tudatában már nem is nevezhető olyan gálánsnak az a képük, amely szerint minden férfinek így kéne élnie az életét.
Kovács Márkó