Az Egyesült Baloldal / Északi Zöldek EP frakció (GUE/NGL) magyarázó elemzése
Háttér
A 2003-as, amerikaiak által vezetett, iraki illegális invázió káoszt, halált és pusztítást mért az országra, és nagymértékű instabilitást hintett el a régióban, amelynek hatásait a mai napig érezni.
Az iraki államintézmények összeomlása miatt keletkezett hatalmi vákuum megnyitotta az utat a szektás és regionális hatalmi játszmák előtt.
George W. Bush amerikai elnököt és Tony Blair brit miniszterelnököt felszabadítóként üdvözölték. Ehelyett egy elnyújtott konfliktust szabadítottak el.
Az invázió miatt fél millió iraki halt erőszakos halált. Az életszínvonal csökkent. A demokrácia még mindig törékeny. A világ pedig veszélyesebb hellyé vált.
Az EU tagállamok mélyen érintettek voltak a közel-keleti konfliktusokban, vagy közvetlen intervenciók vagy olyan despota rezsimek támogatása által, mint Szaúd-Arábia.
A biztonság volt a Nyugat számára a legfőbb ürügy, hogy beavatkozzon a Közel-Keleten, de az elmúlt két évtized megmutatta, milyen ellentétes hatása is van az intervenciós politikának, amely segíti a nemzetközi terrorizmus fejlődését és előmozdítja olyan szélsőségesebb csoportok megjelenését, mint az Iszlám Állam.
Irán bekerítése
Az Egyesült Államok óriási mértékű katonai jelenlétet mutat a Közel-Keleten, ahol 80 ezer fős katonai személyzetet működtet 35 katonai bázison, páratlan légierővel és haditengerészettel.
Irán pontosan tudatában van, hogy körbe van véve, ezért versenyképes szövetséget próbál építeni a környező országokkal, hogy ellenállhasson a beavatkozásoknak.
Az Egyesült Államok és Irán támogatja az ellentétes háborús feleket szerte a régióban. Jemenben az USA és az EU tagállamai felfegyverzik és kiképzik a szaúdiak által vezetett koalíciót, amely offenzívát hajt végre az országban, míg Irán a huszi lázadókat támogatja.
Szíriában Irán Bashar al-Asszád kormányát támogatja, de az Egyesült Államok és az EU országok felfegyverzik és kiképzik az olyan lázadó csoportokat is, amelyek az al-Káidához kötődnek.
Ahogy átvette hivatalát, Donald Trump amerikai elnök felrúgta az iráni nukleáris egyezményt, amely szigorú ellenőrzést folytatott Irán nukleáris kapacitásának fejlesztési képessége felett, cserébe pedig enyhítettek a szankciókon.
Az amerikai szankciók azonban nem az iráni kormánynak, hanem a hétköznapi embereknek ártanak, például korlátozva hozzájutásukat az életmentő gyógyszerekhez.
Szulejmáni tábornok, Irán egyik legfelsőbb parancsnokának 2020. januári meggyilkolása fordulópont volt, valamint az USA és Irán közti konfliktus olyan eszkalációja, amely megszülte a nyílt háborútól való félelmet.
Az EU nem kívülálló
Egy Iránnal való háborúnak katasztrofális hatása lenne az irániak, a régió és a világ teljes egésze számára. Ezeket a hatásokat bizonyára Európában is érezni lehetne.
Az Európai Unió mindig partner volt az Egyesült Államok közel-keleti háborúiban, beleértve az úgy nevezett Terror Elleni Háborút, amelyet főképp a NATO szövetség követett el.
Az EU finanszírozta és felfegyverezte ezen konfliktusokat, önkéntes katonákat adott és diktátorokat támogatott.
Az EU tagállamok fegyverexportjának legnagyobb része a Közel-Keletre irányul, amely évente több milliárd eurós üzlet. Az EU tagállamoknak jelenleg katonái vannak afganisztáni, iraki és szíriai földön.
Azért, hogy meggátolják, hogy a menekültek védelemre leljenek Európában – többségében olyan konfliktusok miatt, amelyet az EU is segített feltüzelni -, az EU felfegyverzi és kiképzi olyan országok határvédelmi erőit, amelyek hírhedtek az emberi jogsértéseikről, mint Líbia.
A Baloldal álláspontja
A Baloldal kiáll a nem-intervenciós politika mellet, tanulva a történelmi leckékből: a háború csak háborút szül, az erőszak csak erőszakot szül.
Az amerikai-európai közel-keleti intervenciók aláásták az ENSZ szerepét, gyengítették a nemzetközi jogot és fenyegették a globális biztonságot.
Annak ellenére, hogy Trump kivonult az iráni nukleáris egyezményből, az EU életben tartotta a szerződést, alternatív mechanizmusokat fejlesztve az Iránnal való kereskedelemért. Üdvözöljük ezt a fejlesztést, de ez semmiképp sem elég.
Az Iránnal való feszültség azonnali enyhítésére szólítunk fel, valamint párbeszédre és tárgyalásokra, hogy csökkentsék a konfliktusokat a régióban.
Követeljük, hogy az EU vessen véget annak, hogy az USA európai katonai bázisokat használ a háborús törekvéseihez, és végül követeljük a NATO mint elavult háborús szövetség feloszlatását.
Cornelia Ernst (DIE LINKE, Németország), GUE/NGL EP képviselő:
„Ami nekünk 15 évnyi kemény munkánkba került, azt Donald Trump egy pillanat alatt szétrombolta. A biztonságunk csökkent a növekvő nukleáris fenyegetés miatt, és a keményvonalas konzervatív erők újra erősödnek Iránban. Ezért követeljük az amerikai eszkalációs politika befejezését, és felszólítjuk az EU kormányait, hogy folytassák a tárgyalásokat és a párbeszédet.”
Egyesült Baloldal / Északi Zöldek EP frakció