A Lehet Más a Politika megalakulásakor más sejteni lehetett, hogy ez nem más, csak szemfényvesztés.
A párt nagyon helyesen elutasította a Gyurcsány-Orbán féle kétpártrendszert, felvett egy teljesen üres zöld jelleget, majd bebizonyította, hogy kapitalista kereteken belül nem lehet más az ő politikájuk sem.
Bámulatosan tagozódtak be a rendszerbe és lettek az antidemokratikus, tekintélyuralmi rezsim díszletellenzéke, az összes többi párttal együtt. Kis adalék, hogy a nevüket a radikálbalos „Another world is possible! – Lehet más a világ!” jelszóról nyúlták, és akkor kezdtek el nagyon mozgolódni, amikor pártunk, akkor még a Munkáspárt 2006 rövidítéssel egy nagyobb mozgalmat szervezett Zöld Baloldal néven, a Zöld Demokraták révén ráadásul az Európai Zöldpárt teljes jogú tagjaként.
Az is világos volt, hogy a valódi környezetvédelem nem azt jelenti, hogy nem dobáljuk el a szemetet és kapcsoljuk le a villanyt, ha épp nem vagyunk a szobában – amik ugyan hasznosak, de globális méretekben csak pótcselekvések. A valódi környezetvédelem ott kezdődik, hogy felfedezzük, hogy az ember profitorientált kizsákmányolása ugyanaz, mint a bolygó profitorientált kizsákmányolása. Ez a gondolat hiányzott az LMP-nél és a tudatosság nélküli populista zöld pártoknál ez a mai napig hiányzik. A valódi környezetvédők immár vörös-zöld szövetségben dolgoznak, minden más zöldség csak tartalom nélküli populizmus.
És most mindenki hunyja le a szemét, és merengjen el emlékei között, mi jót is tett hazánknak az LMP a 2009-es megalakulása és kb. azóta tartó parlamenti működése során….
Most, hogy letelt a két másodperc, vegyük át, hogyan is történt, hogy az LMP az egyik legborzalmasabb útra tévedt, amely a Jobbikkal való együttműködés, kiegészülve némi radikális antikommunizmussal. (A kettő kéz a kézben járt mindig is).
2015 januárjában az LMP igazodott a Fidesz migránsellenes propagandájához és beadott egy bevándorlóellenes törvényjavaslatot. Ugyanezen év októberében az Együtt, az LMP már közös fórumot tartott a Jobbikkal.
2016-ban Szél Bernadett kedélyesen eldiskurált a HírTv műsorában az azóta a Mi Hazánk pártba átigazolt Dúró Dórával, aki a jobbikosok között is a szélsőségesebbek körébe tartozott.
Nem sokkal előtte kicsit Schiffer András is beszállt a menekültkampányba, mikor előjött a menekültekre való nyomkövetés szerelésének ötletével. Júniusban pedig már egy TTIP elleni tüntetésen Schiffer és Ungár LMP-s prominensek Balczó Zoltán és Kepli Lajos jobbikos politikus társaságában jelentek meg és fotózkodtak.
2016 szeptemberében a Magyarok Nyilai újfasiszta csoportot első fokon elítélték terrorizmus miatt, amelyre Schiffer András ennyivel reagált: „Budaházy tizenhárom év. Mennyi jár a szemkilövetésekért?”
A „legszebb” az volt, mikor egy 2017. május 9-ei, Győzelem Napi megemlékezésen a jelenlévők bemutattak egy sarló-kalapácsos, győzelmi, történelmi zászlót, amely miatt Szél Bernadett feljelentést tett. Még „szebb”, hogy az LMP korábban nem szavazta meg a jelképtörvényt, mivel álláspontjuk az volt, hogy nem törvényi tiltással kell ezek ellen fellépni, ám 2017-ben már feljelentgettek ugyanezen törvény alapján. Csak hab a tortán, hogy miután Szél társadalomra veszélyesnek találta a fasizmus felett győzelmet aratók zászlaját, pár nappal rá együtt fórumozott Vona Gáborral.
2017 decemberében, mikor a Simicska-pénzek miatt a Jobbikot teljes joggal megbüntizte az ÁSZ, az LMP volt az első, amely szolidaritást vállalt a fasisztákkal, még tüntiztek is mellettük, amely a magyar ellenzék tragikomédiája volt.
2018. februárban Szél Bernadett felvetette a Jobbikkal való szövetséget, amelyet akkor Vona Gábor egyszerűen lesöpört, hogy ők ugyan senkivel nem fognak össze. Hiába volt a sok vitafórumozás, amelyeken a sajtójelentések szerint nem is viták zajlottak, hanem a két párt számos kérdésben rendre egyetértett.
2018. augusztusában Keresztes Lóránt felvetette a Jobbikkal való szövetséget egy Népszava interjúban, a következő év áprilisában pedig már menekültellenes kampányt folytatott Pécsett: „Pécs mellé Orbán Viktor és a Fidesz akart 2015-ben befogadótábort építeni. Ezt a szomszédos kistelepülés bátor vezetőinek irányításával a térség lakossága, és ellenzéki politikusok akadályozták meg.” – állt a fizetett Facebook hirdetésben, amelyben bátornak nevezte a tábort ellenző szélsőjobboldali politikai erőket.
2019 februárjában az LMP felvetette az önkormányzati választáson való visszalépéseket egymás javára az ellenzéken belül, ideértve az újfasiszta Jobbikot is. Egy hónappal előtte Szél Bernadett lekommunistázta az ultrakapitalista és fasiszta tendenciákat felvonultató Fideszt, de ezt már 2017 óta többször is megtette.
Végül sikerült a főpolgármester-választást is megfúrni, naná, hogy Puzsér és a Jobbik segédletével.
A két párt frigye elsőre hihetetlennek tűnhet, hiszen mi köze a környezetvédelemnek és az LMP-féle liberalizmusnak a szélsőjobboldalhoz? Elvileg a (valóban) zöld pártok világszerte antifasiszták, antirasszisták és humanisták is egyben, és ildomos megjegyeznünk, hogy bár nagyon nem értünk egyet a kapitalista keretek között mozgó Európai Zöldpárttal, de azért a Jobbik-LMP frigyet ők sem nézik jó szemmel. Olyannyira, hogy az EZP kizárással fenyegette meg az LMP-t, amennyiben összebútoroznak a Jobbikkal.
A két pártot több dolog mégis összehozta. Az egyik a globalizáció-ellenesség teljesen tartalmatlan formája. Aki a globalizációról tartalmasan beszél, az általában annak tudományos zsargonját, az imperializmust használja. A globalizáció szót nem-kommunisták találták fel újra, mivel az eredeti kifejezés használatát más országokban is próbálták cikivé tenni. Természetesen sem az LMP, sem a Jobbik nem fejt ki komoly propagandát a globalizáció ellen, nem is értik, miről van szó, ráadásul ők is az azt megszülő neoliberális kapitalizmus keretei között tevékenykednek (igen, a Jobbik is!). Szőr mentén ugyan kritizálják a NATO-t, de ez is csak szemfényvesztő és tartalmatlan populizmus.
A másik kapocs a totális demagóg populizmus. A két párt felméri, mire van társadalmi igény, és azok mentén politizál. Amint látható, még az LMP is bedobott bevándorlóellenes ostobaságokat, mivel nem elvből politizáltak, és akkor erre alakított ki a kormány társadalmi igényt a mesterséges félelem- és gyűlöletkeltéssel.
A másik közös kapocs a Gyurcsány-Orbán melletti vélt harmadik út választása. Csakhát ilyen harmadik út, ha létezik is, biztos nem az LMP és Jobbik cipői által van kitaposva. A szimbolikus Gyurcsány és Orbán (ma már lényegében látszatellenzék és kormány) lényegében ugyanazon a tőkés úton jár, ennek alternatív útja lehet a szocializmus, azt pedig nem ők képviselik. A fiatalok számára ugyan népszerű az establishmentbe való be nem tagozódás jelensége, de ez ezen két párt részéről szintén szemfényvesztés. A kormány ugyanis gazdaságilag ugyanazt a neoliberalizmust műveli, amit az LMP is folytatna, politikailag-társadalmilag-kulturálisan pedig ugyanolyan fasiszta, mint a Jobbik, e tekintetben a Fidesz épp az ő programjukat hajtja végre.
Valójában két középpártról van szó, amelyet a nagy kormányzópárt és a nagy álellenzéki katyvasz is kirekesztett – okkal. Sajnálatos módon a katyvasz részéről most megjelent az az opportunista próbálkozás, hogy befogadnák a Jobbikot, amely évek óta a cukikampánnyal próbálja maszkolni valódi nézeteit.