Az Európai Baloldali Párt Nyári Egyeteme, amely Budapesten ünnepli a 13. előadás-sorozatát, olyan helyzetben kezdődött, amikor Európa a globalizáció új korába érkezett.
A Nyári Egyetem a politikai és társadalmi valóságot az Atlanti-óceán két oldaláról elemezte: Latin-Amerikából, amely a liberális ellenoffenzíva hurrikánszemében van, és az antiszociális Európából, amelyet a piacok uralmak, olyan népességgel, amelyet a megszorító politika, a növekvő egyenlőségek, nyomor és kilátástalanság sújt. Egy terület, amelyen a szélsőjobb előretör, összegyűjtve a nép elégedetlenségét, és ez nem csak Európára, hanem más országokra, mint az USA is jellemző.
Pavel Munoz, az Ecuador Nemzetgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke és korábbi Tervezési és Fejlesztési Miniszter az elmúlt években már felszólalt Latin-Amerika fejlődéséről és visszaeséséről. Kifejtette, hogy 2000 és 2016 között hogyan erősödtek a haladó mozgalmak a régióban, választ adva a neoliberalizmus bevezetésére és az FTAA-ba való átfordulásra, illetve arra, hogyan jutott a baloldal kormányra több országban is.
Bár 2016 jelölte a görbe meghajlásának fokát és „manapság konzervatív restaurációt élünk meg, amelyben az erős gazdasági csoportok és a jobboldali pártok összejöttek, hogy véghezvigyenek egy ellenoffenzívát a közös tervükért minden országban”. Egy olyan ellenoffenzívát, amely elsődlegesen Venezuelára és a bolivári folyamatra fókuszál.
A korábbi ecuadori miniszter a konzervatív restaurációs terv három kulcspontját ismertette. Az első, hogy megosszák a baloldal azon szektorait, amelyek kritizálják a kormányt, hogy nem tesz eleget. A második minden baloldali kormány korrupttá nyilvánítása, hogy szembeállítsák őket a társadalommal. És a harmadik a média felhasználása, amely „valódi ellenzéki pártokként” működik.
A következtetés a haladó erők gyengülése: „Elvesztettünk egy történelmi lehetőséget, hogy erősítsük a baloldal regionális integrációját. Most szükséges erősíteni az ellenállási frontot azért, hogy a társadalom erősebbé váljon az államokban.”
Ecuador az egyik ország, amely ellenáll, és ahol az ellenzék nem nyert választást múlt áprilisban. A kormányzat egyik frontja, hogy harcol az adóparadicsomok és a szabad-kereskedelmi egyezmények ellen. De sokkal fontosabb a „jó élet” koncepciója, amelyet Ecuador fejlesztett ki és amelyet az Alkotmányba foglaltak, ahogy tette azt Bolívia is. Ecuadorban például a fejlődés nem a gazdasági növekedéssel egyenlő, hanem a jólét lehetőségével. A természetnek is jogai vannak, lépések történtek a kitermelő gazdaság meghaladására, hogy fejlesszük a tudásalapú társadalmat, stb. Ez olyan javaslat, amelyet a baloldalnak tanulmányoznia kellene – javasolta Munoz.
Francis Wurtz, a Francia Kommunista Párttól, az Európai Baloldali Párt egyik alapítója, az Európai parlament tiszteletbeli tagja a globalizáció elembertelenítéséről beszélt. Kifejtette, mi volt ez, és azt is, hogy lehet ezt az elembertelenítést megváltoztatni a szolidaritás és az együttműködés más viszonyai számára. Emlékeztetett az 1999. novemberi Seattle-i WTO Ellenülésre, amely harcolt a neoliberális gyakorlat ellen, és beszélt az antiglobalizációs mozgalomból, a fontos fejlődésről, amely a Porto Alegre-i Fórumon történt, valamint az iraki háború elleni tiltakozásokról. Az eszme, hogy „lehet más a világ”, elvesztette dinamikus hatását. És, mivel nem akartak újra kockázatot vállalni, megakadályozták a görögországi demokratikus forradalmat – közölte Wurtz.
Annak kritikája ellenére, amit ma az EU képvisel, nem hisz annak felbomlásában, mivel kockázata van a nacionalizmus és az országok közti ádáz verseny terén. Elmondta, hogy vannak kezdeményezések az átalakításra, és a baloldal feladata támogatni és felmutatni ezeket az alternatívákat. Aztán szólt annak bizonyításának szükségességéről, hogy van elegendő pénzügyi tartalék Európában, és felszólított az európai alap megalapítására a szociális és gazdasági fejlesztésért, valamint az ökológiai átalakulásért, hogy csak néhány példát említsünk.
Dagmar Enkelmann, a Rosa Luxemburg Alapítvány elnöke arról a potenciálról beszélt, ami a baloldalon van és annak szükségességáről, hogy meg kell találni a legjobb módot, hogy ez felhasználjuk. „Vannak alternatívák és szükséges ezeket figyelembe venni és dolgozni rajtuk.” Emlékeztetett, hogy a G20-ak elleni, jelenlegi hamburgi mozgósításra, amely kiemeli, hogy egész Európában vannak ellenálló és mozgósító mozgalmak. Az embereknek csatlakozniuk kell, hogy együtt harcoljanak a szociális jogokért és a társadalmi igazságosságért – tette hozzá. Megemlítette a pozitív és erős támogatást, amelyet Jeremy Corbyn kap az Egyesült Királyságban, amely téma Felicity Dowling-gal, a brit Baloldali Egység tagjával folytatódott egy másik szemináriumon.
Európai Baloldali Párt