Orbán Viktor önkényes hatalommegragadása a héten drámai váltást jelent az elnöksége antidemokratikus természetében.
Szintén jelzi, ahogy a nemzeti kormányok Európa szerte, akár illiberálisok vagy mások, hogyan használják a COVID-19 válságot kifogásként, hogy megfosszák a polgárokat alapvető jogaiktól.
A COVID-19 vírus terjedésének lassítása érdekében több EU tagállam békeidőben elképzelhetetlen drasztikus intézkedéseket hozott, hogy megvédjék a közegészségügyet.
Számos országban vészhelyzetet hirdettek, rendelettel otthonaikba parancsolva az embereket, amíg ez feltétlenül szükséges, különben büntetéssel vagy börtönnel néznek szembe.
Közben Lettország, Románia és Észtország aktiválta az Emberi Jogok Európai Egyezményének 15. cikkelyét, amely lehetővé teszi számukra, hogy a vészhelyzet során eltérjenek kötelezettségeiktől, amelyek biztosítanak bizonyos jogokat és szabadságjogokat.
Bár Magyarország ment a legmesszebb.
Március 11-én hirdettek állami vészhelyzetet, ennek bármely további meghosszabbítására parlamenti jóváhagyás kellett. Ellenben az igazságügyi miniszter meglovagolta a hullámot és olyan törvényt vázolt fel március 20-ára, amely arra készteti az ellenzéket, hogy annyira hosszabbítsák meg a vészhelyzeti intézkedések tartamát, ameddig azt a kormány szükségesnek látja.
A törvényt a parlament március 30-án nagy többséggel elfogadta a Fidesz kormánypárt kétharmados többségének köszönhetően, amely kritikai össztüzet zúdított a kormányra a magyarországi és európai jogvédőktől és demokrácia párti aktivistáktól.
Az új törvény szerint a magyar kormány, amely már régóta elnyomja az ellenzéki hangokat és széleskörű ellenőrzést hozott létre az igazságszolgáltatás és a média felett, jelenleg rendeletekkel kormányozhat a „veszély” periódusának végéig, a parlamentet pedig csak tájékoztatni kell Orbán új döntéseiről.
Röviden: az Orbán-rezsim de facto diktatúrává válik az Európai Unióban, fékek és mérlegek nélkül.
Magyarországon bármely törvényt felfüggeszthetik vagy felülírhatják, ameddig a vészhelyzet tart. Nem tarthatnak választásokat. Továbbá, a törvény két további bűncselekményt is hozzáad: bárki aki „fals” vagy „torzított” tényeket ad közzé, amely ellenkezik a közösség „sikeres védelmével”, 5 éves börtönnel büntethető. Ezenkívül bárki, aki ellenkezik a karantén és izoláció műveleteivel, szintén 5 éves börtönnel büntethető.
A törvényben sehol nincs meghatározva, mikor ér véget az „állami vészhelyzet”. A dolgok jelen állása szerint akkor, ha a kormány azt mondja, vagy azt a parlamenti kétharmad vissza nem vonja. Az utóbbi valószínűtlen, mivel az említett Fidesz többség csúfot űz a parlamentáris rendszerből.
Elkeseredett időkben elkeseredett intézkedésekre lehet szükség. De minden vészhelyzeti válasz a COVID-19 járványra arányosnak és célorientáltnak kell lennie, valamint mentesnek a diszkriminációtól. Az intézkedéseknek átmenetieknek kell lenniük és parlamenti felülvizsgálat alatt kell állniuk.
A magyarországi „rendkívüli intézkedéseket” arra tervezték, hogy korlátozzák az egyéni jogokat és szabadságjogokat, amelyeket az alkotmány, az EU Alapvető Jogok Kartája és az Emberi Jogok Európai Egyezménye garantál.
Az Európai Bizottság lagymatag választ adott arra, hogy az egyik tagállamuk felfüggesztette a törvénykezést, amely nem csak szánalmas, hanem például szolgál más tagállamok számára, hogy zöld útjuk van ugyanezt megcselekedni.
Őszintén szólva sem Ursula von der Leyen bizottsági elnök, sem Didier Reynders igazságügyi biztos nem érezte a késztetést, hogy megkérdezze a magyar kormányt, mit is tett, és még csak nem is haragudott Orbánra.
Reynders számára sem jó felidézni, mik az EU szabályozások – Orbán pontosan tudja, mik azok. De egyenesen elfogadhatatlan, hogy az EU kijelenti, hogy csak „monitorozzák”, hogyan alkalmazzák a tagállamok a vészhelyzeti törvényeket.
Az EP képviselők már egyetértettek abban, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye 15. cikkelyének aktiválása bizonyos tagállamok által súlyosan aggasztó fejlemény, mivel veszélyes precedenst teremthet a jövőben, vagy totalitárius rezsimek arra használhatják, hogy elnyomják az alapvető jogokat. A magyarországi fejlemények csak súlyosbítják ezen aggodalmakat.
Igaz, hogy széleskörű támogatása van némely drákói intézkedésnek Európában a COVID-19 válság alatt. De fontos kiemelni, hogy az EU polgárait megilleti az alapvető jogaik védelme még a vészhelyzetek alatt is.
Mindenkinek joga van az egészséghez. Mindenkinek, kivétel nélkül joga van életmentő beavatkozásra és ez a felelősség a tagállamok kormányaié.
A COVID-19 járvány miatti vészhelyzetek kihirdetését tilos ürügyül használni különféle csoportok, kisebbségek vagy egyének támadására.
Továbbá nem funkcionálhat ürügyként elnyomó intézkedésekhez, amelyek állítólag az egészséget védik.
A források és biztosítási sémák hiánya sosem igazolhatja a bizonyos csoportok vagy betegek elleni diszkriminációt, mint a rokkantak, idősek, kisebbségiek, belső migránsok és mélyszegénységben élők, valamint a börtönben ülők, menekültek és más csoportok.
Hasonlóképpen a kormányoknak intézkedéseket kell hozniuk a nők védelmére, például forródrótok létrehozásával és a családon belüli erőszak áldozatainak védelmével, amelyeket „létfontosságú szolgáltatásoknak” kell tekinteni, nyitva kell tartani és a rendfenntartó erőket is fel kel készíteni ezen áldozatok hívásainak kezelésére.
Jó ok nélkül tilos kötelező jogi megszorításokat eszközölni; a korlátozások nem lehetnek aránytalanok ahhoz, amelyek feltétlenül szükségesek a vírus terjedésének megállításához. Ha intézkedéseket tesznek különleges jogrend alapján, és ezek nem felelnek meg ezen kritériumoknak, akkor azok alkotmányellenesek és vissza kell vonni őket.
Malin Björk, az Egyesült Baloldal / Északi Zöldek (GUE/NGL) EP képviselője a következőt nyilatkozta:
„Sokunk szerint drasztikus intézkedéseket hoznak világszerte, amelyek szükségesek a COVID-19 járvány megállításához. De ezt sosem szabad ürügyként használni olyan önkényuralmi vezetők, mint Orbán Viktor számára, hogy korlátozzák az alapvető szabadságjogokat.
„Már régóta mondom, hogy azon tagállamokat, amelyek sértik az alapvető jogokat, meg kell fosztani az EU alapoktól. A törvénykezés fokozatos szétmállasztása Magyarországon és Lengyelországban csak súlyosbodni fog a válság alatt. Ezért elszántnak kell lennünk, ha bárhol aláaknázzák a demokráciát és az alapvető polgárjogainkat.”
Egyesült Baloldal / Északi Zöldek EP frakció