Mint minden gazdasági és piaci érdekeltség esetén, a koronavírus elleni vakcina terjesztésére is érvényes, hogy komoly küzdelem fog folyni a befolyási övezetekért.
A világszerte elterjedt koronavírus járvány (néhány szocialista országot leszámítva, mint Vietnam, Laosz és Kuba, ahol összesen 160 halott van(!!!) ) elleni fellépés egyik kulcspontja lehet a vakcinával való védekezés és a társadalomban átfogó immunitás (nyájimmunitás) kialakítása. Ezt a betegségen való áteséssel, illetve oltásokkal lehet elérni.
Értelemszerűen minél több ember védett egy vírustörzs ellen, statisztikailag annál nehezebben terjed egy járvány a társadalomban. Tehát a vírusfertőzéshez szükség van egy gazdatestre, amelyben hosszú ideig szaporodhat, illetve a vírusterjedésre jellemző, adott kontaktusra (cseppfertőzés, direkt kontakt, állatok stb.) a már fertőzöttek, hordozók között.
Innen rögtön látható, hogy nem csak a vakcina az egyetlen megoldás egy vírus terjedésének megállítására. Erre bizonyíték is a szocialista Kuba (130 halott), Vietnam (35 halott) és Laosz (0 halott) esete, ahol vakcina nélkül sikerült rendkívül jól kezelni a koronavírus helyzetet.
Tekintve a vírus mutációs képességeit, vélhetően a vakcina sem lesz hosszútávon hatásos – hasonlóan az influenzához, ahol szezonálisan több típus ellen is oltásra van szükség. Ennek ellenére persze a vakcinára szükség lehet, különösképp, hogy az említett szocialista országokkal ellentétben itt már megjelent a tömeges megbetegedés, amelyet láthatóan képtelenek voltak kordában tartani. De nem a vakcinára kell csodafegyverként tekinteni!
A politika számára így rendkívül kényelmes egy tűszúrással megoldani a problémákat, mintsem kubai példára kimagasló színvonalú egészségügyet építeni, egészségesebb társadalmat létrehozni és a profit helyett az embert előtérbe téve olyan intézkedéseket hozni, amellyel hazánkban is emberek ezreinek életét lehetett volna időben megmenteni.
Nem véletlen, hogy a kapitalista gyógyszercégek rohamléptékben kezdtek el vakcinákat fejleszteni – mind keleten, mind nyugaton.
Ezzel egyidőben pedig már kezdődik is a harc a vakcinák befolyási övezeteinek megszerzéséért. Mint az elmúlt 30 év hazai kapitalizmusában, hazánk kelet és nyugat közé rekedt. Katonailag, gazdaságilag nagyrészt a nyugattól függünk, bizonyos területeken viszont az orosz oligarcha-kapitalizmussal kötöttek szoros szövetséget (lásd Paks 2).
A hazai neoliberális körök szeretik hazánk gazdasági problémáit a keleti kapcsolatokra fogni, és Orbánt annak ellenére keletbarát politikusnak beállítani, hogy csak az elmúlt hónap során szobrot állított a tömeggyilkos George H. W. Bush amerikai elnöknek, valamint több mint 70 milliárd forint értékben herdálta az adóforintjainkat amerikai rakétákra.
A közösségi médiában már megjelent az amerikai propaganda. Az Egyesült Államok politikai érdekeinek hazai, neoliberális lakájai már előjöttek humoros mémekkel, bizonyos oldalak konkrétan már az „orosz medve” ellen agitálnak. Az orosz vakcina elleni uszítás során még Csernobilt is felemlegetik („Azoktól vegyünk vakcinát, akik Csernobilt építették?”). A Momentum már közösségi média hirdetésben számolt be nyugati cégek állítólag 90%-os hatékonyságú vakcinájáról. A Nyugati Pályán USA-barát, ruszofób, Kína-gyűlölő, rasszista, antikommunista oldal, amelyet deklaráltan az Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége működtet, szintén beszállt a kampányba.
Persze az orosz kapitalizmus sem jobb – ebben a tekintetben -, mindazonáltal onnan nem érezni olyan nyomást, mint az USA által működtetett fake news (kamuhír) portálokról.
A megoldás, hogy a jó vakcinát kell választani, akár nyugati, akár keleti cégek hozták létre. Vélhetően ennek megítélése az aktuálpolitika asztalára fog kerülni a szakmai testületek és tudományos szakértők helyett. Ne legyenek illúzióink: Orbán Viktor aszerint fog vakcinát választani, hogy épp merre lendül ki a hintapolitikája. A neoliberális ellenzék viszont jenkilakájként fog esküdni a német-amerikai vakcinára.