Alicia Elvira Corredera Morales, a Kubai Köztársaság nagykövete a napokban találkozott a MUOSZ Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztályának a tagjaival és részletes tájékoztatót adott hazája helyzetéről.
A Nagykövet elmondta, hogy 2017-ben a GDP 1,6 százalékkal növekedett. Tavaly 4,7 millió turista kereste fel a szigetországot, ami 2016-hoz képest az idegenforgalom 16,5 százalékos növekedését jelentette. A cukortermelés 1,8 millió tonna volt, de elmaradt a tervezett 2,1 milliótól. „Mintegy 13 milliárd értékű kárt okozott az Irma hurrikán, ami 180.000 lakást és más létesítményeket is súlyosan megrongált”. 2018-ban elsősorban a venezuelai olajszállítmányok csökkenése miatt jelentős volt üzemanyag hiány.
Az ország elött nagy kihívások állnak. Ezek közé tartozik, a gazdasági modell aktualizálásának a folytatása, az egységes pénzrendszer bevezetése, az állami vállalatok hatékonyságának és deviza bevételeinek a növelése, valamint a lakosság ellátásának a javítása. Fontos feladat az élelmiszer-termelés hazai fejlesztése, ami az import csökkentését is jelentheti. 2018-ban javítani kell az energiaellátást és fokozni kell a lakásépítést. A Kubai Kommunista Párt VI. Kongresszusán elfogadott program 2030-ig kijelöli a fejlődés irányát.
A Nagykövet említést tett a Mariel kikötőváros mellett létesített különleges övezetről is, ahol jelenleg 14 ország 31 vállalata működik. „A szabadkereskedelmi zónában történt beruházások értéke tavaly elérte 1,1 milliárd US dollárt, ami a 2017 évi külföldi beruházások volumenének mintegy felét jelentik”.
Alicia Elvira Morales kitért az ország belpolitikai helyzetére is. Április 19-én a kubai törvényhozás a távozó Raúl Castro utódjaként az 58 éves Miguel Diez-Canelt választotta az ország elnökévé, aki villamosmérnöki végzettséggel rendelkezik. Megválasztották az Államtanács 31 tagját és tisztségviselőit is. A diplomata hangsúlyozta, hogy a választások lebonyolítása hosszabb folyamatot jelentett, ami a jelölésekkel kezdődött. A március 11-én megválasztott egykamarás törvényhozásnak 605 tagja van és összetétele tükrözi Kuba társadalmi, etnikai, nemi és életkori sokszínűségét. A képviselők között a fehérek aránya 59,34, a feketéké és meszticeké 40,66 százalék. A nők 53,12 százalékot képviselnek. A parlament tagjainak 86 százaléka a forradalom győzelme, 1959. január elseje után született. „Döntés született a társadalmi és gazdasági változásokat figyelembe vevő, új Alkotmány kidolgozásáról is”.
Külpolitikai kérdésekről szólva Alicia Elvira Corredera Morales hangsúlyozta, hogy Kuba függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a szolidaritás és a multipoláris világrend elkötelezettje. Elutasítják az imperialista háborúkat, az erőszakot és a diszkriminációt. Kiemelten kezelik a szocialista országokkal (Kína, Vietnam, Laosz és a Koreai NDK) való kapcsolatokat, Kínát és Oroszországot stratégiai partnernek tekintik. A latin-amerikai és karibi térség államainak a többségével nagyon jó kapcsolat alakult ki. „Testvéri” a viszony Afrikával, ahol több ország szabadságáért kubaiak is életüket áldozták. Havannának „195 állammal van diplomáciai kapcsolata. 2017-ben 19 külföldi államfő, 9 alelnök vagy kormányfő és 37 külügyminiszter látogatott Kubába”.
Federica Mogherini, az Európai Bizottság Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselője legutóbb januárban járt Kubában és várható, hogy az összes tagállam parlamentjének a jóváhagyása után a kapcsolatokat erősítő Politikai Párbeszéd és Együttműködési Megállapodás érvénybe lép. Március 14-én Brüsszelben tartották Kuba és az EU képviselőinek tanácskozását, amelyen részt vett Bruno Rodríguez külügyminiszter is. Brüsszel 120 millió eurót biztosított élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi, megújuló energiával kapcsolatos és más projektekre.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a múlt év novemberében látogatott Havannába, ahol kubai partnereivel több, a gazdasági, a tudományos és a kulturális kapcsolatokat elmélyítő megállapodást írt alá. Munkatársunk kérdésére a Nagykövet elmondta, hogy tavaly 3.000 magyar turista járt Kubában, ami nem jelentett csúcsévet.
Az újságírók kérdései között szerepelt a kubai-amerikai kapcsolatok alakulása, amellyel a diplomata részletesen foglalkozott. Több évtizedes feszült viszony után, 2015-ben helyreállt a diplomáciai kapcsolat a két ország között és 2016-ban Barack Obama elnök is Kubába látogatott. A megváltozott viszony ellenére nem szűnt meg az USA gazdasági és pénzügyi blokádja. Az amerikai bázisként használt Guantánamo helyzete sem rendeződött. Fontos lépésnek tekinthető, hogy Washington levette Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról és kétoldalú bizottságok alakultak a kapcsolatoknak egyes ágazatokban történő javításának az elősegítésére. Megállapodásokat kötöttek az utazások megkönnyítésére, a közvetlen postaforgalom és a légijáratok megindítására, a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre és másokra.
Donald Trump elnöki beiktatása után azonban a helyzet gyökeresen megváltozott és a havannai amerikai nagykövetséget ért állítólagos „akusztikai agresszió” ürügyén megkezdődött az Obama alatt elért eredmények drasztikus visszafordítása. A havannai követségen dolgozó amerikai diplomaták jelentős részének Washington által kezdeményezett visszahívása után, az USA kormánya 2017 őszén 17 kubai diplomatát utasított ki és korlátozták az amerikai állampolgárok kubai utazásait is. A szélsőséges kubai emigráció által támogatott „Trump elnök agresszív politikát folytat” Havanna ellen. Az Egyesült Államok kormánya egyébként húszmillió dollár támogatást biztosított a „kubai rezsim megdöntését” célzó felforgató akciókra. Alicia Elvira Corredera Morales nagykövet szerint, „Kuba az egyenlőség, a szuverenitás és a kölcsönös tisztelet alapján kész javítani a kapcsolatait az Egyesült Államokkal”.
A Nagykövet érintette a Kuba és Venezuela közötti viszonyt is. A havannai kormány véleménye szerint, „Venezuela egy szuverén ország, amelynek legitim vezetése van”. Az állampolgárok joga, hogy döntsenek hazájuk sorsáról. A két ország között baráti együttműködés alakult ki és sok ezer kubai szakember (orvosok, tanárok edzők stb.) dolgozik jelenleg Venezuelában. A dél-amerikai ország súlyos gazdasági problémái azonban Kubát is érintik.
Alicia Elvira Corredera Morales nagykövet kijelentette, hogy az elnöki tisztségben a közelmúltban történt változás egyben generációváltást jelent és a vezetés „elkötelezett a forradalmi vívmányok megőrzése és a szocialista út folytatása mellett”. Raúl Castro 2021-ig megtartja az országot vezető politikai erő, a Kubai Kommunista Párt főtitkári tisztét. Az új összetételű minisztertanács megválasztása a parlament következő ülésszakán, várhatóan júliusban fog megtörténni.
Tudósítónktól