Gyakran olvasható, hogy Kínát dicsérik, amiért a hatékony intézkedéseiknek köszönhetően gyorsan le tudták győzni a koronavírus járványt.
A gyors és hatékony fellépést sokszor az ottani “tekintélyuralmi rendszerrel” magyarázzák amelyet korlátozott politikai szabadság jellemez. Az ilyen rendszerekben a hatalom egyetlen vezető kezében összpontosul, amivel a gyors döntéshozást magyarázzák, ellentétben a “demokratikus rendszerekkel”. Azonban a magyarázat nem ilyen egyszerű és az állítás sem igaz minden esetben, ugyanis egy autokratikus rendszer is ugyanúgy lehet lassú, gyenge.
Nagy járványügyi szakértelem nem kellett volna annak a felismeréséhez, hogy milyen nagy kockázattal járt a legnagyobb európai repülőterek szinte zavartalan működése, miközben még csak Kínában tombolt a járvány. Könnyen gócponttá válhatnak, ugyanis rengeteg ember tömörül össze viszonylag szűkös helyen a világ minden tájáról.
Ha hamarabb csökkentették volna drasztikusan a repülőterek forgalmát, akkor nagy valószínűséggel a kontinensünkön nem terjedt volna el ennyire a vírus, vagyis rövidebb és lazább intézkedésekkel is jól tudtuk volna kezelni a járványt. Azt nem tudjuk, hogy a repülőterek szinte zavartalan működése mennyire járult hozzá a vírus terjedéséhez, de a korlátozott működésükkel biztosan kevesebb ember vesztette volna el az állását, vagyis nem került volna veszélybe a lakhatása és a megélhetése.
Azonban ezen lépés elmulasztásának a hatására nem helyes, ha összehasonlítjuk a demokratikus és az autokratikus rendszerek működését, ugyanis lényegében nem sok köze van hozzá. A kínai vezetés mindennél előbbre helyezte az országában a járvány megfékezését, ezért cselekedtek ilyen gyorsan.
A repülőterek korlátozásával a turizmus, a szálláshelyek, az éttermek, az utazási irodák és a légitársaságok hatalmas gondba kerültek volna, ahogy kerültek most is, ugyanis rengeteg profittól esnek el. Ezek, bár nem létszükségletek, az európai gazdaság egy jelentős részét teszik ki, és elkerülhetetlenek bennük a személyes érintkezések és az utazás, amit minimálisra kell csökkenteni a járvány megfékezése érdekében. Ezek a szolgáltatások annyira a mindennapok részévé váltak, hogy a járvány európai berobbanása előtt elképzelni sem tudtuk volna a teljes leállásukat.
Az ezek iránt mutatott igény a centrumországokban van leginkább jelen. A Szovjetunió felbomlásával kezdett el növekedni, hiszen a kapitalizmus akkor tudott zavartalanul terjeszkedni globálisan, ugyanis egyedüli, uralkodó pólus lett a világon, amelynek következtében a gyárakat elvitték a szerencsétlenebb vidékekre, ahol jóval szűkösebbek a munkások érdekérvényesítő lehetőségei és a bérek is alacsonyabbak. Ez az óriásvállalatok vezetőiknek teljesen megéri, ugyanis minél kevesebb bért kell kifizetni a munkásoknak, annál több profit kerül a zsebükbe. Az már más kérdés, hogy nekünk és a környezetnek mennyire éri meg. Mivel a gyártást áthelyezték a centrumországokból, így más iparágakat kellett létrehozni, erőltetni, aminek köszönhetően emberek tömegei kényszerültek olyan munkakörbe, aminek kézzelfogható haszna nincs, így könnyen érezhetik úgy, hogy teljesen értéktelen az a munka, amit csinálnak, ami közel sem a világ legjobb érzése.
Kovács Márkó