Az internet egyik legnagyobb tragédiája, hogy gonosztevők kamuhíroldalakat üzemeltetnek.
Ezeknek hazánkban két formája van: a szenzációhajhász kamuhírgyártás és a neonáci hírgyártás.
Mindkettő ugyanazokkal a manipulatív, érzelemreható, kérdésfelvető, kíváncsivátevő és figyelemfelkeltő eszköztárral él. Mindkettő hemzseg a kattintás után fizető hirdetésektől… és persze számítógépes vírusoktól!
A kamuoldalakat jószándékú emberek rendszeresen listázzák, ám ezek rendkívül változók, pillanatok alatt nevet, címet váltanak, ezért A MI IDŐNK külön cikkben foglalkozott vele, hogyan sajátítsuk el a képességet, hogy ezeket az oldalakat magunk is felismerjük.
A MI IDŐNK hírportálként minden cikknél ügyelünk, hogy megfelelő és hiteles források alapján dolgozzunk, hogy a nagyközönség számára olyan oldalt teremtsünk, amely hiánypótló, hiszen a mainstream média igyekszik megkímélni a lakosságot olyan információktól, hogy például katonai szövetségeseink hány embert ölnek meg különböző országokban, vagy milyen proxiháborúk folynak a világban, amelyek nyomort és menekülteket termelnek. A tiszta és őszinte média azonban lényegében megszűnt hazánkban, még a közszolgálati tévék is nyíltan pártpropaganda-intézményekké váltak. Szerintünk fontos olyan tudatos olvasókat nevelni, akik felismerik a kamuhíreket vagy a hatalom manipulatív propagandáját. Ezért is született terjedelmes cikkünk, amelyben bemutatjuk, mik azok a jegyek, amelyek alapján maga az olvasó ismerheti fel a neonáci és szenzációhajhász (vagy kattintásvadász) kamuoldalakat.
Nem feledkezhetünk meg róla, hogy lassan a bulvár is lesüllyed a kamuoldalak szintjére, hiszen már ők is félrevezető, durván figyelemfelkeltő és hazug címekkel dolgoznak, csak hogy kattintsunk. Sajnos megjelent a Habony-média „ellenzéki” tükörképe olyan oldalak képében, mint az Ellenszél vagy a Pesti Bulvár, amelyek bár nem kamuoldalak, mégis azok eszközeivel operálnak, ráadásul csak politikai bulvártémákkal dolgoznak, így értelmes ellenzéki szervező, oktató tevékenységet nem fejtenek ki.
Sokáig hazánkban csak egyetlen kamuportál működött, a cigány és zsidó honfitársaink ellen uszító Kurucinfó, amely hazug neonáci propagandával hergelte addig az embereket, amíg azok be nem szavazták a náci pártot a parlamentbe.
A menekültválsággal megszaporodtak a menekültellenes kamuoldalak, amelyek soha meg nem történt eseményeket, zendüléseket és bűncselekményeket terítettek a közönségnek, amelyekkel uszítani lehetett az új bűnbakok ellen.
Természetesen ezek működése minden demokrata számára elfogadhatatlan. A neoliberális körök és médiájuk is felhördült a kamuhírportálok elterjedésén, azonban nem csalódtunk a szellemi szintjükben, és egyből Putyint kezdtek el kiáltani. Miért? Mert Orbán akkor pont Putyin felé dörgölőzött és ez számos hazai üzleti és politikai körnek nem tetszett (korábban ők is oda dörgölőztek). Rögtön megjelent az orosz hacker-mítosz, mely szerint a csúnya oroszok megint beavatkoznak hazánk és Európa dolgaiba. Nem mellesleg ugyanez a hisztériakeltés folyik az Egyesült Államokban is, ahol ugyanezen politikai körök amerikai megfelelői szintén azzal riogatnak, hogy Oroszország beavatkozik az amerikai és európai választási folyamatokba (érdekes módon csak oda, de miért csak oda?). Amúgy erre semmilyen bizonyíték nincsen. Ezt a hisztériakeltés átvette a hazai ellenzék is. Miért?
A válasz nagyon egyszerű. Ezek kapitalista pártok, akik a tőkés berendezkedés mentén képzelik el saját politikájukat. A hazai nyomorért, gazdasági válságért, korrupcióért és a lecsúszásból megjelenő fasizmusért is mind a kapitalista rendszer felelős. Minden probléma visszavezethető ezen rendszer működésének preferenciáihoz: a javak koncentrálásához, a nagytőke hatalmi pozícióihoz, a környezetromboláshoz, a termelőeszközök kisajátításához (privatizációhoz), a kizsákmányoláshoz, az antikommunizmushoz, a szakszervezetek szétveréséhez, a kultúra és a szolidaritás megsemmisítéséhez.
Nyilvánvaló, hogy a kapitalista ellenzék számára elsődleges fontosságú, hogy a tőkés rendszer ezen bűneit mosogassa és a felelősséget áthárítsa. Így jelentek meg olyan mantrák, hogy „mindenért az előző rendszer felelős”. Lassan 30 évvel a rendszerváltás után azonban ez a hazugság már lekopott. Új komcsikat kellett találni. Az persze senkit sem zavart, hogy ezek az új komcsik nem komcsik. Ilyen komcsi Putyin, aki egy kapitalista oligarcharezsim feje. Ilyen komcsik az észak-koreaiak, akiknek szintén semmi közük nincs Marxhoz. Ilyen komcsik a fideszesek, akik nettó fasiszták.
A kommunisták elleni hisztériakeltés az ellenzékben azonban sokkal kontraproduktívabb, mint hinnénk, mert nem csak a kommunistákat akarják kiszórni, hanem vele a valóban szolidáris és szegénypárti baloldali programot, amellyel megnyerhető egy választás Orbán ellen. (Megjegyzés: az álságos ellenzék intrikus helyezkedése közben még mindig nem alkotott szociális válságkezelő programot, amellyel megszólíthatja a választást eldöntő szegény rétegeket.)
Nem csoda, hogy ilyen helyzetben a neonáci kamuoldalak működését is Oroszországra fogják. Miért? Csak. Valójában SEMMI bizonyíték nincs rá, hogy az USA-ban az oroszok beavatkoztak volna a választási folyamatokba. Valójában semmi bizonyíték nincs rá, hogy Oroszország kamuoldalakat működtetne. Arra sincs bizonyíték, hogy hazánkban vagy Európában működtetne kamuoldalakat az orosz kormány. Még a szélsőséges, neonáci Kurucinfó is amerikai szerverekről működik! (Nyilván, hogy megkerüljék a hazai felelősségre vonást.)
Sajnos elég hamar elterjedt „ellenzéki” körökben, hogy ezek a menekültellenes és szélsőjobboldali kamuhírportálok „putyinisták”. Még mobiltelefonra is szerkesztettek appot, amely egy lista alapján figyelmezteti a böngésző embert, hogy épp „putyinista” propagandaoldalra tévedt. Azonban még ezeknél sincs bizonyíték arra, hogy az orosz kormány állna ezen oldalak mögött. Az oroszoknak ugyanis nem érdekük, hogy neonáci szervezetek működjenek és erősödjenek. A neonáci szervezetek antikommunizmusa ugyanis minden kelet-európai államban egyben oroszellenes is a második világháborús náci vereség és szovjet győzelem emléke miatt. A hazai neonácizmus szintén oroszellenes, amelyhez nem csak a világháború, de 56 emléke is társul.
Akkor mégis kinek az érdeke a neonáci propaganda erősödése? Pont maguknak a neonáciknak. Az meg sem fordult a „bölcs ellenzék” fejében, hogy esetleg maguk a hazai magyar neonácik működtetik ezeket az oldalakat! Pedig nagy valószínűséggel így van. A náci szerkesztő otthon ül kényelmes karosszékében és külföldi kamuoldalak híreit fordítgatja vagy pedig kitalál saját híreket, hogy hergelhessen kisebbségek ellen, és ezzel félelmet és gyűlöletet hintsen el a társadalomban (sajnos sikerrel!). A felelősségre vonást elkerülendő talán külföldi szervereket is használ – még az is lehet, hogy oroszt. De pl. a Kurucinfó amerikait!
Közben az ellenzék pedig átveszi a fasiszták logikáját és taktikáját, amely szörnyű távlatokat jelez előre. A fasiszták a menekültek, cigányok és zsidók ellen uszítanak, a magát demokratikusnak nevező ellenzék pedig ámblokk az „oroszok” ellen. Még csak meg sem próbálnak különbséget tenni jó és rossz orosz között, vagy putyinista és nem-putyinista oroszok között. Nem! Ugyanazt a durva általánosítást használják, mint amely a neonáci gyűlöletkeltés logikájának az alapja!
Ilyen ellenzékkel pedig nem lehet választást nyerni, ilyen ellenzékkel nem lehet humánus, szolidáris és értelmes ellenzéki erőt kovácsolni, amely alulról hajlandó elindulni balra, hogy végre eltakaríthassa Orbán fasiszta rendszerét.