Borzalmas méreteket kezd ölteni Orbán Viktor cigányozása és zsidózása.
Bár a rasszista és fasisztoid rendszert építő miniszterelnök minden tekintetben rászolgál negatív jelzők tömkelegére, a cigányozás és zsidózás tekintetében megálljt kell parancsolnunk.
A cigányozás és a zsidózás nem az alanyt, hanem a magát a rasszistát és antiszemitát jellemzi. Legutóbb az OLKT (Orbán Lapáról Kitiltottak Társasága) vette át a neonáci Kurucinfó egy kb. 3 éves cikkét, annak antiszemita ostobaságaival, majd később egy rasszista cikket is közöltek. Ennek ellenére az oldal népszerű ellenzéki körökben – sajnos.
Orbán Viktor se nem cigány, se nem zsidó. Ez csak a rasszista és antiszemita szélsőjobboldal fantazmagóriája, amely képtelen gazdaságtani, kulturális, államvezetési, morális és sok másféle kategóriában kritikát megfogalmazni. Ezek az elemek túlságosan ostobák Orbán neoliberális megszorító politikájának, a kapitalista gazdaságának, a demokráciát romboló tekintélyuralmi törekvéseinek kritikájára, ezért marad az ostoba fasiszta retorika a miniszterelnök ellen.
Miért?
Mert a szélsőjobb ugyanolyan kapitalista termelési módban és a vele járó megszorító politikában gondolkozik, mint a Fidesz-rezsim. A nácik maguk a válságban vergődő kapitalizmus termékei, természetes, hogy nem fogalmazhatnak meg olyan alapon kritikát, amely rájuk ugyanúgy, vagy esetleg még fokozottabban érvényes.
Ha még Orbán esetleg zsidó vagy cigány lenne, akkor is teljességgel kontraproduktív lenne származásának felemlegetése, hiszen kormányzásának ehhez semmi köze nincsen. Ráadásul egy demokrata és minden normális ember számára ezek nem számítanak szitokszónak. Orbán kormányzása azért borzalmas, mert kapitalista kizsákmányolást folytat, támogatja a nyugati imperializmust, leépíti a demokráciát, tekintélyuralmi rendszert épít és fasiszta retorikával hergel kisebbségek ellen, hogy korrupt hatalmát gyűlölet- és félelempolitikával bebetonozhassa.
Külön tragédia, hogy ezt a retorikát a magukat ellenzékinek valló neoliberális szimpatizánsok közül is többen átveszik, és ugyanúgy hallani onnan a gusztustalan „orsósozást”, amely nem csak sérti a roma kisebbséget, hanem az ellenzéket is lejáratja. Érdekes, hogy az orsósozás és a sorosozás annyira ugyanaz, hogy csak a betűk sorrendje változik.
A menekültek elleni hergelés és sorosozás során rasszistává és antiszemitává vedlett diktatórikus és korrupt hatalmat zsidózással és cigányozással – valamint kommunistázással, elvtársazással – támadni körülbelül olyan, mint lángszóróval tüzet oltani.
A kommunistázás annak ellenére dívik a neoliberális oldalon, hogy Orbán politikája tökéletesen ellentettje a szocialista-kommunista eszmének és a nemzetközi és hazai munkásmozgalom törekvéseinek.
A szélsőjobboldalon rendszeresen és az „ellenzéki” oldalon elszórtan tapasztalható antiszemita és rasszista megnyilvánulások célja pedig valójában elkendőzni a rendszer tőkés jellegét. A rendszer „ellenzéke” így pusztán egy Orbán-mumus ellen folytat látszólagos szélmalomharcot, ahelyett, hogy a rendszer lényegének ismeretében megtámadnák azt annak lényegi pontjain. Ezzel a fasiszták teljesítik történelmi kötelességüket, és ismét a tőkés rendszer védelmezőivé válnak a gyakorlatban.
A neoliberális „baloldal” (valójában jobboldal) pedig szintén ugyanezen okból kommunistázik.
Orbán rezsimje nem rasszista, antiszemita és antikommunista rigmusokkal és gyűlölettel váltható le, hanem szolidaritással, békével, humanizmussal, a szabadságra, egyenlőségre és testvériségre való törekvéssel. Nem milliárdosokkal, hanem a szegény kizsákmányoltakkal. Nem a rezsim előnyeit élvező és abba betokozódott politikusokkal, hanem a rendszerkritikus baloldallal.