Sok ember gondol Olaszországra, mint az ókori Róma, a művészetek, a bor és a pizza hazájára, de kevesen gondolnak rá, hogy az amerikai katonai bázisok paradicsoma is.
De az amerikai kormány több millió dollárt költ katonai bázisok építésére és csapatok ideszállítására.
2001 óta, az első “terror elleni háború” kezdete óta, az Egyesült Államok hadseregének szeme Olaszországra szegeződik, mivel ugródeszka a közel-keleti és afrikai lehetséges háborúkhoz. Mindazonáltal az USA tisztviselői nyilvánosan kijelentik, hogy nincsenek amerikai katonai bázisok Olaszországban. Felidézik, hogy a katonáik, felszereléseik, technológiáik és infrastruktúráik, csak vendégek a NATO használatra szánt olaszországi bázisokon. Ez inkább egy szép jogi fogalomnak hangzik mintsem valós ténynek, mivel az Egyesült Államok eddig több mint 2 milliárd dollárt költött építkezésre (nem is említve a milliárdokat a titkos európai katonai projektekben).
Ugyanakkor Barack Obama és még inkább Donald Trump kormánya óta az olasz haderő azt tapasztalja, hogy csökken az Egyesült Államok politikai-katonai vezetése és parancsoklása Libanonban, Líbiában, Maliban és Szomáliában. Még Irakban és Afganisztánban is, ahol az Egyesült Államok még mindig vezeti a katonai hadműveleteket, Trump kitartóan követeli, hogy az európai szövetségesek vállaljanak több felelősséget, miközben olyan hamar lép ki ezekből, ahogy lehetséges. Az Egyesült Államok stratégiájává vált a konfliktusokból való visszavonulás, amelyeket ők teremtettek, de Olaszországnak és a többieknek kell megküzdeniük vele.
Ez a helyzet pedig messze van a demokratikus és békés realitásoktól. Ezen katonai bázisok szolgálnak példaként, hogyan teszi könnyebbé az európai és amerikai katonai potenciálunk az új háborúk és katonai konfliktusok kialakítását olyan országokban, amelyekről csak keveset tudunk. Amíg nem kérdőjelezzük meg, miért vannak ezek a magas szinten felszerelt bázisok az országban még akkor is, ha nincs direkt, sem veszélyes fenyegetés, amely katonai választ igényel, addig ezen támaszpontok csak a folyamatos erőszak, háború és bizonytalanság útján vezetnek minket a mélybe.
Írta: Carla Perucca Iannitelli
forrás: Európai Baloldali Párt