Ugrottunk egyet az időben, és visszatértünk 1848-ba, amikor is a Kommunista Kiáltvány alapjaiban verte szét a szocializmust kritizáló, idióta ideológiákat.
Közben védelmébe vette az ocsmány kapitalizmust. Azt a kapitalizmust, amelyet Magyarország összes mainstream kapitalista pártja közül egy sem mert a nevére venni! Sőt, világszerte alig van kapitalista párt, amely nevében viselné a kapitalista szót! (A Google-ben mi csak három ilyen jelentéktelen pártot találtunk a több tízezer közül.)
Tiba atya – azaz egy kocsmaüzlet és egy népszerű facebook mém – azonban most durván elszabadul és a legótvarabb baromságokkal eteti a poénokért 1,3 millió lájkolóját, ez pedig felettébb káros.
Megpróbálja a 150 éve lejárt antikommunista badarságok egy részét elővenni, de szerencsére nem jutott messzire az írással. Mi azért kiigazítjuk az ostobaságokat, nehogy az 1,3 millió követője közül akár egyre is hasson az, amit összehordott politikai elemzésként.
Tibi atya szerint értelmiségi pózőrködés „átgondolni a kapitalista termelési struktúrát”. Igen, az értelmes értelmiségi emberek ugyanis nem szívlelik a bolygó és a társadalmak elpusztításáért, valamint 1,6 milliárd ember haláláért felelős gazdasági-társadalmi-politikai rendszert, amely jelenleg több okból is életveszéllyel fenyeget mindannyiunkat:
1, Globális klímakatasztrófát okozott.
2, Az orbáni kapitalizmus képtelen demokratikus úton fenntartani a kapitalizmust, ezért a terrorista diktatúra eszközeihez nyúlkál. (Ezt mellesleg fasizmusnak hívják).
3, A globális imperializmus olyan konfliktusokat generál, amelybe olyan katonai tömb (NATO) is belevonódik, amelynek hazánk is tagja, ennélfogva célpont.
4, A végtelenségig nem lehet elnyújtani ezt a rendszert, amely szükségszerűségénél fogva beledöglik saját permanens és ciklikus válságaiba – vagy 2. pont, azaz fasizmussá alakul – rosszabb esetben.
A jobbik eset a Tibi atya által a tőkés társadalmi tudat felől ostorozott szocializmus. (Szocializmus vagy barbárság.)
Nem véletlen, hogy a „kapitalizmus termelési struktúrájának átgondolása” értelmiségi körök felől érkezik, ehhez ugyanis értelem kell. Tibi atya felől ilyen átgondolás nem érkezik, ugyanis tökhülye.
Tibi atya szerint a kapitalizmus alapját nem az önzés képviseli, hanem „kikényszerített altruizmus”, és pont a kommunizmus, amely az önzés rendszere. Az a probléma, hogy Tibi atya ezen gondolatával még a szocializmus legelvakultabb ultraliberális és fasiszta ellenségei sem értenének egyet, hiszen pont a szocialista rendszer az, amely termelési és társadalomerkölcsi viszonyainál fogva olyan közösségi társadalmat épít, amelyben az egyénnek nem érdeke az önzés, sőt. A szocializmusban a társadalom morális fele önszántából altruista, a másik fele pedig valamilyen módon rákényszerül.
Szerinte a kommunizmusban az egyénnek alanyi jogon járnak dolgok anélkül, hogy bárki egy fűszálat is megmozdítana. Nos, a kommunista társadalomban valóban van ilyen jelenség, hogy az alapszükségleteket kielégítik (mindenki szükségletei szerint), de a szocializmusban egészen más elvek érvényesülnek (mindenki érdemei szerint). A létező szocialista társadalmakra sem volt igaz ez az ostobaság, különben nem produkáltuk volna történelmünk legjobb mezőgazdasági és ipari mutatóit mind minőségben, mind mennyiségben.
A következő gondolat szerint a kapitalizmusnak köszönhetjük emberi jogainkat. A valóság azonban, hogy minden egyes jogunkat, jóléti vívmányunkat a kommunista munkásmozgalomnak köszönhetjük, beleértve a választójogot, ingyenes oktatást, egészségügyet, 8 órás munkaidőt, a szabad hétvégéket, gyest, gyedet, családi pótlékot és még napestig sorolhatnánk. Ezt nem úgy értjük, hogy voltak jogok és vívmányok, amelyeket a kommunisták kapartak ki, a többit pedig szocdemek és liberálisok, NEM! Ezen jogok 100%-át csak és kizárólag a kommunista párt és a vele szövetséges szakszervezetek és más pártok a kommunisták vezetése alatt kaparták ki. Ezeket a jogokat és szociális vívmányokat pedig pont a kapitalizmus szünteti meg és csorbítja, lásd az elmúlt 30 év szabadrablását és jogfosztását.
Tibi atya szerint a kapitalizmus „látványos fejlődést hozott mindenkinek, még a legszegényebbeknek is”. Azt elfelejti, hogy a legszegényebbek, a kapitalizmus miatt a legszegényebbek. Ha ellátogatunk afrikai, ázsiai és latin-amerikai, úgy nevezett „harmadik világbeli”, vagy még rosszabb kifejezéssel „fejlődő” országokba, akkor ezek MIND kapitalista országok, amelyeket imperialista zsarnokságok zsigereltek ki a gyarmatosítás, a neokolonializmus és a ma is tartó globalizáció során. Ha csak a hazai kapitalizmust nézzük, a szocialista éra óta, 4,6 millió ember került létminimum alá! Annyi ember, hogy a jobboldali kormány egyszerűen megszüntette a létminimum fogalmát, mindenhonnan törölték, csak hogy ne legyen róla statisztika! Kb. 50 ezer gyermek éhezik, miközben a szocializmusban ez a szám nulla volt. Tömeges a munkanélküliség, a hajléktalanság és a bűnözés, miközben a Kádár korszakban az első kettőt nem is ismerték, a bűnözés pedig a mai mértékhez képest minimális volt.
Tibi atya olyan marhaságot is képes leírni, hogy a rendszerváltás privatizációs szabadrablásából meggazdagodott felső tízezer tagjai között vannak, akik tagadják a kapitalizmust, ami nonszensz. A másik tagadó kör, pedig a csóró, aki nem hajlandó dolgozni.
Nos, mi is tagadjuk a kapitalizmust. Pártunk elnöke a paksi atomerőmű mérnöke volt, jelen sorok írója pedig mikrobiológus szakorvos, pártunk tagjai pedig mind tisztességes munkásemberek vagy már nyugdíjasok, akik keményen ledolgozták az életüket. Tibi atya pedig csak egy vállalkozó csapos.
„Igazságtalan, hogy a világ vagyonának a 99%-át 1% birtokolja: ezt persze valahogy úgy képzeli el, hogy a gonosz, kampós orrú, nagy szakállú tőkés ül a halom pénzen…” – Itt Tibi atya lényegében antiszemitának próbálja beállítani a kapitalizmus kritikusait, amely nagyon durva ferdítés, különösképp annak tükrében, hogy a kapitalizmus valódi kritikusai, a kommunisták mentették meg az európai zsidóságot a pusztulástól, szabadították fel a koncentrációs táborokat, és vezetik ma is az antifasiszta egységfrontot, ahol egyáltalán létezik.
Tibi atya szerint ennek a 99%-nyi „vagyonnak itt nem feltétlenül van köze a pénzhez, noha kifejezhető benne. Ez a vagyon ugyanis egy termelési struktúra, ami másoknak is munkát ad.” Tehát Tibi atya itt azt állítja, hogy a munkás is ugyanazt a kaviárt eszi homárral a Bahamákra tartó luxusjachtján ötcsillagos prostik társaságában, mint a tőkés.
Tibi atya szerint a kapitalizmus miatt választhatunk szakmát és dönthetjük el, mik akarunk lenni. Ezzel szemben az az igazság, hogy a társadalmi többségnek csak az 1945 utáni szocialista időszakban adatott meg, hogy azt tanulhasson ingyenesen, amit szeretne. Egészen a Horthy-fasizmusig csak az úri osztály kiváltsága volt, hogy egyetemet végezhessen, vagy akár középfokú tanulmányokat folytasson. A mai, félfasiszta kormány által sztárolt Klebelsberg Kuno is csak az elemi iskolák, tanyasi iskolák reformját hajtotta végre a Horthy-fasizmus alatt, amely eltörpül az 1945 utáni oktatási forradalomhoz képest.
Tibi atya szerint a kapitalizmusban „a legkompetensebbek és a legversenyképesebbek” érvényesülnek. Ezzel egyet is értünk, amennyiben ezek a fukarság és a gátlástan erkölcsi hullaság szinonimái. A magyar valóság, hogy a tisztességes melósnak csak a nyomor jut osztályrészül.
Szerinte a javak újrafelosztása során egy „inkompetens tömeg jutna ingyen pénzhez”, amellyel lényegében a társadalom 99%-át leidiótázza, az „ingyen pénzt” pedig droghoz hasonlítja. Nos, az ingyen pénz, magának a tőkésnek a drogja, hiszen a munkások kemény melójából szerzi vagy korrupcióval. Ne legyenek illúzióink: a tőkés sosem dolgozik meg a pénzéért. Tibi atya bizonyára jól fizetett vezérigazgatókkal keveri őket, akik ténylegesen cégeket igazgatnak a tőkések lakájaiként, de a tőkés csak ritkán szól bele vállalati döntésekbe. Pont a tőkésnek kell még több pénz a még jobb kielégüléshez, tehát a kapitalista számára drog ez a pénz. Mellesleg a hasonlatot – valószínűleg – a Wall Street farkasa című filmből vehette Tibi atyánk, ahol a drogos bróker a legjobb drognak a pénzt jelöli meg. Nem mellesleg ez a film a kapitalizmus brutális kritikája.
„A kommunista sosem a munkást szerette (a legtöbb ilyen sznob faszkalap melósok között életében nem járt), csupán a munkát rühelli, megveti és paradox módon még rangján alulinak is véli.” Ehhez csak annyit fűznénk hozzá, hogy ha talál a kommunista mozgalom alakjai között olyat, akik ténylegesen soha nem dolgoztak, akkor bezárjuk honlapunkat. Még az olyan nem kétkezi, hanem értelmiségi munkások, mint az orvos Che Guevara és az ügyvéd Fidel Castro sem szakadt el a munkástömegektől, hiszen előbbi szegényeket gyógyított, utóbbi a szegények ügyvédje volt.
„Jöhet betegség, jöhet dögvész, jöhet átmeneti hanyatlás, de a verseny örök törvénye mindet meghaladja, és végül visszaépül a világ organikus rendje, a piac.” – Mondja ezt egy olyan korban, ahol a kapitalizmus őrült nagy bűnöket követett el a koronavírus válsága során: a maszkok és fertőtlenítőszerek árának kapitalista stílusú felverése; a WHO kapitalista pandémiás kötvényei; a kapitalizmus által lerohasztott egészségügy; a kapitalizmus miatt alulfizetett orvosi és ápolói réteg; a kapitalizmus miatt egészségtelen társadalom, amely fogékony a vírusra; a kapitalizmus miatti rasszista uszítás kínaiak, kommunisták és menekültek ellen, stb…
Tibi atyának már nem ez az első húzása, amikor elszabadul. Már mi is cikkeztünk homofób poénjairól és a pártunk elleni támadásáról, hiszen mi a Bulinegyed kapcsán a lakók érdekeit védjük, nem pedig kocsmalobbiét. Amúgy sem szívleljük Tibi atya “humorát”, amely viccet csinál hazánk egyik legnagyobb problémájából, a kapitalizmussal együttjáró alkoholizmusból, és hogy ezzel piacot generál saját kocsmájának és termékeinek.