Az Oxfam legújabb jelentése is legalább annyira döbbenetes, mint az előző.
Az Oxfam szervezete rendszeresen közzéteszi a világ javainak igazságtalan eloszlásáról is szóló jelentését, amelyen ideje lenne tömegesen megbotránkozni, és azonnal cselekedni.
Csak néhány egészen durva adat a jelentésből:
A leggazdagabb 1%-nak több vagyona van, mint a maradék 99%-nak.
A világ 62 leggazdagabb emberének mára több vagyona van, mint a világ összes lakójának felének, azaz 3 milliárd 600 millió embernek!
Külön súlyos, hogy ennek a leggazdagabb 62 embernek 2010 óta 44%-kal gyarapodott a vagyona, míg a 3 milliárd 600 millió embernek 41%-kal csökkent.
Tehát a társadalmi olló ebben a szélsőséges vagyoni helyzetben nem hogy nem csökken, nem hogy lassan tágul, de durván nyílik tovább!
Mindenképp meg kell vizsgálnunk ennek az állapotnak a folyamatát, okait és várható következményeit.
Az okok nyilvánvalóak azok számára, akik járatosak a közgazdaságtan alapjaiban, különösképp a kapitalizmust elemző, alapvető marxi tanításokban. Teljesen világos, hogy a vagyoni egyenlőtlenség a kapitalista kizsákmányolásból ered. Ezeket a vagyonokat nem szorgalommal, nem tehetséggel, nem kemény munkával, nem szerencsével gyűjtötték össze, hanem brutális erőszakkal, amelyek a gyilkosságoktól a népirtásokig terjednek; rablással; csalással; mindenféle tisztességtelen módszerekkel.
Embermilliárdok kirablásának taktikái lényegesen nem változtak, maximum a technikai és technológiai feltételek modernizálódtak. Ma is mindennapos a munkások kizsákmányolása, a birodalom-építő, terület-, piac- és nyersanyag-szerző háborúk; a polgárháborúk gerjesztése; korrupt és illegitim államadósságok rákényszerítése országokra; az óriási korrupció; a fogyasztói társadalom erőszakos promotálása; a környezet kizsákmányolása és a következményes globális felmelegedés; rasszizmus; rabszolgatartás; médiakontroll: szellemi és erkölcsi agymosás; a diktatórikus berendezkedésű fasisztoid államok elnyomó gépezete; „szabad-kereskedelmi” egyezmények, offshore adóelkerülés; vállalati csalások; tőke-export; …. és a felsorolást még sokáig folytathatnánk.
Mind a kapitalizmus működésének szerves velejárói. Mind gazdagokat gazdagítanak, és mind szegényeket szegényítenek.
Magyarország is szerves része ennek a gazdasági-társadalmi-politikai szörnyszülöttnek, és a mi szegényeink is ugyanúgy megisszák a levét. Hazánkban is jelen van a mindent uraló, maroknyi oligarcha réteg, akik befizetik csatlós pártjaikat a parlamentbe. Természetesen a nemzetközi szereplőknek is van ehhez elég súlyos szavuk, akik ránk kényszerítik gazdasági szerződéseiket, szabad-kereskedelmi egyezményeiket, adóelkerülést a vállalataik számára, katonai tömbjeiket, stb.
Az elnyomorított tömegek forradalmi hevületét erőszakkal, megfélemlítéssel, szellemi agymosással csillapítják, valamint elvezetik teljesen rossz irányba: a barbár fasiszta szervezetek felé, akik nem veszélyeztetik a tőkés érdekeltségeiket.
Csakhogy 50.000 éhező gyermek szüleit, naponta 200 elszegényedő honfitársunkat, a bércsökkentést elszenvedő, megalázott munkásokat, 4,6 millió létminimum alatt élőt nem lehet a végtelenségig elnyomni, kábítani, altatni, morzsákkal etetni. Ennek a tömegnek egyszer fel kell kelnie, és megtámadnia azt a rendszert, amely felelős a nyomorukért. Ezt nem barbár, hanem szervezett, humánus, demokratikus módon kell megtennie, és a lázadásnak meg kell védenie önmagát.
A változást alulról kell elkezdeni, és nem megváltó messiásokra kell várni, hanem saját erőnket közösen harcba vetni saját magunkért és egymásért. Alulról és balra. Nem csak a parlamentben, hanem saját közösségeinkben. Az elnyomó államhatalom melletti alternatív népi hatalom megjelenésével, szervezettségével.
Vissza kell vennünk a termelőeszközöket és az elrabolt javakat! Mindegyik minket illet! Mindegyiknek az egész társadalom javát kell szolgálnia!
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.