Trump provokatív akciói és bombasztikus, militarista nyilatkozatai a héten csak növelik az aggodalmakat világszerte ebben nukleáris patthelyzetben Észak-Koreával.
Az NBC jelentette: „A Nemzetbiztonsági Tanács bemutatta Donald Trumpnak az opciókat, hogyan válaszoljon Észak-Korea nukleáris programjára – beleértve, hogy brit atombombákat helyezzenek Dél-Koreába, vagy öljék meg Kim Jong Un diktátort.”
De ez nem csak egy elszigetelt incidense az amerikai elnök mindenre elszánt külpolitikájának, aki úgy tűnik, mindezt arra használja, hogy távol tartsa magától a hazai problémákat, pont mint Szíria bombázása esetén.
Ahogy John Rees, az Állítsák meg a Háborút Koalíciótól elmondta: „A Szíriai beavatkozás elleni 140 karakteres figyelmeztetések éve után Trump legújabb sorozat csikorgó hátraarcai némi magyarázatot igényelnek. A döntés csak újabb lemondást jelent Trump lázadó személyiségéről és gyors elköteleződést az amerikai külpolitikai rend felé.”
Miközben Trump választási kampánya során gyakran nyilatkozott az izolációs külpolitika mellett, ma már az amerikai intervenciók egyre növekvőbbnek tűnnek szerte a világban.
Ahogy jövő héten elérjük elnökségének 100. napját, nem csak hadihajók tartanak a koreai félsziget felé. Látjuk a rakétatámadásokat Szíriában, valamint 1000 katona odahelyezését – és Trump további 1000-et helyezett kilátásba -, valamint tömegpusztító fegyvert vetett be Afganisztánban, amelyet ízléstelenül „minden bombák anyjának” hívnak, növelte a légicsapásokat Jemenben és Irakban, kiterjesztette az amerikai háborús zónákat Szomáliában és Jemenben, és csúcson vannak az amerikai dróntámadások is.
Trump közölte, hogy „könnyebbé teszi a Pentagon számára, hogy terrorista ellenes csapásokat mérjen akárhol a világon”, és feloldotta a korlátozásokat, amelyek megelőzik a civil áldozatokat, és amelyeket az Obama kormány helyezett hatályba.
Természetesen ehhez társul a gyűlölet lángjának felszítása – pont ahogy George Bush használta a növekvő iszlamofóbiát, hogy igazolja a háborúit.
Latin-Amerikában Trump több szankcióval sújtotta Venezuelát, miközben aktívan próbálkozik a „rendszerváltással” az országban az Amerikai Államok Szervezete (OAS) pártfogása által.
Falat épít a mexikói határra és a szóvivői közölték, hogy ezt akár katonai eszközökkel is véghezviszi.
A már kegyvesztett és elpártolt Michael Flynn tábornok összefoglalta a Trump adminisztráció külpolitikai gondolatait, amikor ezt mondta: „Globális háborúban vagyunk olyan ellenséges szövetség ellen, amely Phenjantól, Észak-Koreától Havannáig, Kubáig és Caracasig, Venezueláig tart,” hozzátéve, hogy „út közben a szövetség felszed radikális muszlim országokat és szervezeteket, mint Irán, az Al-Qaida, a tálibok és az Iszlám Állam.”
Mielőtt elpártolt, Flynn tett néhány meglepő nyilatkozatot az egyik napi sajtótájékoztatóján, amikor bejelentette, hogy a kormány „figyelmet szentel” Iránnak, miután az ország végrehajtott egy ballisztikus rakétatesztet.
Flynn talán távozott, de az új „gonosz tengelye” slágerlistája úgy tűnik maradt és eszerint cselekednek.
Azzal ellentétben, amit oly sok választónak mondtak, Trump rezsimje éles váltást jelez a még agresszívebb intervenciók felé, amely világszerte együtt jár a feszültség gerjesztésével.
Ha ez még nem lenne elég rossz, akkor elérkeztünk az álláspontjához a nukleáris fegyverekről és egy új fegyverkezési verseny lehetőségéről.
Ahogy Kate Hudson a CND-től megjegyezte: „Bizonytalan időkben épp a legkevésbé van szükség arra, hogy a leghatalmasabb ember a Földön újabb nukleáris fegyverkezési versenybe kezdjen. De ez az, amit az elnökké választott Trump tett pont karácsony előtt.”
Hudson Trump tweetjére válaszolt: „Az Egyesült Államoknak nagy mértékben erősítenie kell és ki kell terjesztenie a nukleáris kapacitását.”
Csakhogy világos legyen, az USA nem szűkölködik nukleáris fegyverekben, már 7300 nukleáris robbanófeje van, ráadásul több mint 282 milliárd font értékű dollárt tervez még elkölteni, hogy fenntartsa és modernizálja ezeket a fegyvereket az elkövetkezendő évtized során.
Ezen fegyverek közül több sokkal pusztítóbb, mint a hirosimai bomba, tehát az USA-nak akkora ereje van, hogy többször elpusztíthat minden életet a Földön.
A teljes felelőtlenség példájaként és a nemzetközi egyezményekkel teljesen ellentétesen, Trump még azt is javasolta, hogy több ország szerezzen nukleáris fegyvereket, és hogy egyetért egy ázsiai fegyverkezései versennyel, megemlítve Japánt és Dél-Koreát, amelyek szintén nukleárisak lehetnének.
Azt is bejelentette, hogy 42 milliárd font értékű összeget akar költeni tankokra, hajókra és fegyverrendszerekre. Még egyszer: nem mintha nem lenne az USA-nak tömeges fegyverarzenálja. Közben az amerikai fegyverkiadások többe kerülnek, mint az utána következő nyolc országé együttvéve, amelyben benne van Kína és Oroszország is.
Ez nem az amerikai választók javát szolgálja, mivel az extra háborús és fegyverkiadások a hazai pénzekből lesznek megnyirbálva, valamint a nemzetközi segélyekből a legszegényebb országok számára.
Ez nem csak az amerikai érdekekkel vagy a nemzetközi békével és biztonsággal ellentétes, hanem számít itt is, Nagy-Britanniában. Theresa May kormánya szorosan elköteleződött Trump felé, beleértve a szíriai támadások támogatását és lehetséges, hogy elköteleződhet nagyobb fegyverkiadások felé, ha Trump óhajtja, amely szintén sérti a brit érdekeket.
Ezért fontos kampánnyal fellépni az ellen, hogy Trumpot tisztelettél fogadják az állami látogatása során, és biztosítani, hogy ha jön, megszervezzük „minden tüntetés anyját.”
Írta: Matt Willgress, a Stand Up to Trump kommunikációs igazgatója
www.standuptotrump.uk
Forrás: Morning Star