Az Európai Unió LMBT „szabadság zónát” hirdetett, hogy visszavágjon a jobboldali lengyel és magyar kormányoknak, ahol növekvő számban ellenzik régiók az egyenlőséget.
Két évet kellett várni a csütörtöki EP szavazásra, miután a lengyelországi Pulawy lett az első megye, amely magát „LMBTIQ-mentes zónává” nyilvánította.
Több mint 100 lengyel régió követte a fasisztoid példát, megvonva a pénzügyi támogatást az egyenlőséget hirdető szervezetektől és megvonva a támogatást az LMBT közösségtől.
Helyi szinten Magyarországon is hasonló lépéseket vezettek be, ellenezve „az egyenlőség ideológiáját”, ha a szexuális orientáció vagy identitás jött szóba.
Az EP képviselők közölték, hogy a szöveg szerint „az EU-ban mindenki élvezheti az élethez való jogot és hogy nyilvánosan kimutathatja szexuális orientációját vagy nemi identitását, az intoleranciától, diszkriminációtól vagy üldöztetéstől való félelem nélkül.”
A hatóságoknak EU szerte a kormányzat minden szintjén meg kell védeniük az egyenlőséget, valamint mindenki alapvető jogait, beleértve az LMBTIQ közösségét is,” – tették hozzá.
Terry Reintke német Zöld EP képviselő a szavazás előtt felszólalt: „Hívhatnak minket őrülteknek. Hívhatnak minket irreleváns kisebbségnek. Hívhatnak perverznek. Hívhatnak ideológiának. Mikor mi csak egyenlőséget akarunk.
„Bűnbakká teszik a közösségeinket, mikor mi csak biztonságot akarunk. Megtámadják a családjainkat. Azt mondják az embereknek, hogy fenyegetést jelentünk. Megtagadják a jogunkat, hogy azok legyünk, akik, amikor csak szabadságot kérünk. De nem adjuk fel az igazságot, csak mert támadnak bennünket.
„Ez a nyilatkozat csak az első lépés. Tudjuk, hogy az életünk még mindig veszélyben van, a jogainkat korlátozzák, a szabadságunkat brutálisan elnyomják az Európai Unió túl sok területén. De ez egy lépés. Sokan vagyunk, mindenhol ott vagyunk és erősek vagyunk.”
A Zöldek képviselőjének igaza van abban, hogy ez csak egy lépés. A magyarországi Európai Baloldal szerint pont ez a probléma. Hiszen olyan első szimbolikus lépésekkel tele van a padlás, amelyeket sosem követ második lépés, legyen akár szó az LMBTQ közösség jogairól, a klímavédelemről vagy a szociális válság megoldásáról.
Az EU lassan egy évtizede csak szimbolikusan, jelentéskészítgetésekkel lépett fel Magyarország ellen, holott meglennének a politikai és gazdasági eszközei az emberi jogokat sértől, hazai jobboldali diktatúra megregulázására és megbuktatására. Mikor Görögországban a radikális baloldali Sziríza kormány demokratikus úton választást nyert, és elhatározta, hogy véget vet a neoliberális megszorításoknak, a multik és bankok uralmának, valamint az ország erőforrásait nem a gazdagok további gazdagodására, hanem a szegény többség felemelésére használja, az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Központi Bank neolib-neokon trojkára azonnal megfojtotta a görögországi forradalmat.
A magyarországi és lengyel újfasiszta kormányokkal ehhez képest rendkívül elnézőek. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a hazai kormány rendkívül készségesen szolgálja ki az EU-t irányító gazdasági elit gazdasági érdekeit, beleértve az amerikai rakéták és német tankok megvásárlását, vagy a nyugati cégek számára adott rendkívüli adókedvezményeket.