Szeptember 10-én a rendőrök igazoltatás nélkül testi kényszert alkalmaztak velem szemben, megbilincseltek, mert meg akartam mutatni nekik, hogy hol látható a horogkeresztes náci propaganda a Klauzál téri vásárcsarnokban.
Az önkormányzati tulajdonban lévő biztonsági kamerák kezelője, az adatkezelő hivatalos kérésemre arról tájékoztatott, hogy a rendőrök még szeptember 10-én betekintettek a kamerák felvételeibe, de a “felvételek kapcsán adattovábbításra nem került sor.”
Most érkezett egy határozat a Központi Nyomozó Főügyészségtől, hogy egy állampolgár – akinek ezúton is köszönetet mondok – feljelentése nyomán megvizsgálták a kamerák hangrögzítés nélküli felvételeit, és megállapították, hogy “Vajnai Attila magát nem igazolta, a rendőrök jelenlétében folytatta tovább a járda festékkel történő beszórását, továbbá az is, hogy a helyszínről a járőrök engedélye nélkül eltávozott.”
Az ügyészség szerint az is látható a felvételeken, hogy a két járőr “Vajnai Attila után futott, majd őt a vásárcsarnok területén ruházata és karja megragadásával a járőrök a földre levitték.”
Óriási eredmény tehát, hogy a rendőrök akcióját rögzítő felvételek mégis megvannak, mert ezek a felvételek a pártatlan vizsgálat és a tanúk meghallgatása során bizonyítani fogják, hogy a tiltakozó felirat felfestését felfüggesztettem annak ellenére, hogy az egyik járőr a magyarázat ellenére sem értette meg, hogy mit jelent a spontán demonstráció fogalma. Ennek egyik bizonyítéka például, hogy csak három betűt festettem a járdára. A felvételek és a tanúk bizonyítani fogják, hogy a rendőröket a vásárcsarnokba hívtam, hogy megmutassam azt a közszemlére tett náci propagandát, amely miatt én hívtam ki a rendőrséget. A felvételek és a tanúk bizonyítani fogják, hogy a rendőrök még akkor sem igazoltattak, és nem mondtak semmit, amikor a megbilincselés után egy székre ültettek, és én több alkalommal kértem őket, hogy magyarázzák el miért alkalmaztak velem erőszakot. Ha tényleg az igazoltatás állítólagos megtagadása volt az erőszak oka, akkor semmivel sem tudják megmagyarázni, hogy miért csak akkor jutott eszükbe az igazoltatás, amikor a mentő megérkezett és az ellátásomat megkezdték, amihez a mentősnek szüksége volt az irataimra.
Az ügyészségnek is lesznek kellemetlen pillanatai, amikor majd a független – akár európai szintű vizsgálat során – meg kell magyarázniuk, hogy miért támaszkodtak csupán a járőrök iktatószám nélküli (igen, elismerték, hogy egy iktatószám nélküli jelentést kaptak a rendőrségtől) jelentésére, miként állapították meg, hogy pontosan mit mondtak a járőrök, amikor kezet fogtam velük, és mit mondtam én a beszélgetésünk során. Meg kell magyarázniuk, hogy milyen eljárás során szerezték be a kamerák felvételeit, amelyekről az adatkezelő jognyilatkozata szerint azt lehet tudni, hogy “adattovábbításra nem került sor.”
Zárásként megjegyzendő, hogy a kamerák felvételeit kezelő önkormányzati szerv külön adatkérés ellenére sem volt hajlandó kiadni azt a jegyzőkönyvet, amelyben rögzítették a felvételekbe való rendőrségi betekintés körülményeit, pedig ez a jegyzőkönyv személyes adataimat is tartalmazza, azok megismeréséhez alkotmányos jogom van.
A Független Rendészeti Panasztestület már folytatja a vizsgálatot, mely során minden bizonyítékot és minden tanú beszámolóját figyelembe fogják venni. A jogsértők nem nyugodhatnak meg.
Vajnai Attila
elnök
Európai Baloldal