A MI IDŐNK interjúja Cs. Kádár Péter baloldali főpolgármester-jelölttel.
– Miért döntöttél hirtelen úgy, hogy benevezel a budapesti főpolgármesteri előválasztásra?
– Nem volt olyan hirtelen ez a döntés, már az első fordulóban is gondoltam erre, mert sunyiságot sejtettem a dolog mögött. Vagy nevezzük nevén: csalást. Az volt az érzésem, hogy előre lejátszották a meccset. Akkor viszont nem tudtam indulni, mert alá kellett volna írnom a Karácsony Gergely- Horváth Csaba-Puzsér Róbert alkotta, úgynevezett Budapesti Értéknyilatkozatot, amelyben az a hazugság szerepel, miszerint Budapestet „földúlta a kommunizmus.” Ami baromság, nemcsak hazugság, hiszen egy eszmerendszer akkor sem tud egy várost földúlni, ha akarna. A felszabadulás utáni időszak pedig – az „átkos” – először az újjáépítés, majd a dinamikus városfejlesztés korszaka volt. Árulás lett volna, ha elődeim sikeres küzdelmeinek ilyen aljas minősítését elfogadom. Az első forduló eredményhirdetése tovább mélyítette a gyanúmat, hiszen semmilyen mód nem volt a szavazatok ellenőrzésére, újraszámolására.
– Most nem kell aláírnod ilyesmit?
– Most nem, viszont olyan dokumentumokat igen, amelyeket nem értek. Ennek kapcsán máris jogellenes eljárást fedeztem föl. Ugyanis mindenkinek, aki az ajánló ívet aláírja, kötelező megadnia a telefonszámát. Ezt azzal indokolja a szervezést végző Ahang nevű egylet vagy kft. vagy mi, hogy az aláírások valódiságát telefonhívásokkal fogják ellenőrizni. Tehát kizárják azokat, akiknek nincs telefonjuk, illetve később azokat is, akiknek ki van kapcsolva a hívás pillanatában a telefonjuk, vagy ismeretlen hívószám esetén nem veszik föl a telefont. Az ilyen visszásságokat gyűjtöm, amint valamit tapasztalok, azt folyamatosan nyilvánosságra is hozom, és célom, hogy mindezek leleplezésével tiszta helyzetet teremtsek.
– Vagyis valamiféle bosszú vezérel az indulásban?
– Az, hogy a demokratikus és állampolgári jogok védelme bosszú volna, csak a jelenlegi, antidemokratikus hatalom – ideértve annak számos ellenzékét is – gondolkodását tükrözi. A velejéig rohadt, antidemokratikus eljárások lejáratása, kigúnyolása azonban kétségtelenül az egyik célom.
– És a másik?
– Sokszor azért vettem részt bizonyos akciókban, hogy nagy nyilvánosság előtt mondhassam el a véleményemet. Most azt tartom fontosnak, hogy Budapestről mondjam el: akárki volt is eddig a főpolgármester, a döntéshozatalhoz érdemben sosem kérte ki a főváros lakóinak véleményét. Évtizedek óta alábecsülik a dolgos, okos nép döntési képességét. Arra törekszem majd, hogy sok és hiteles tájékoztatást kapjon a főváros ügyeiről mindenki, és ha már alaposan megvitattuk közös dolgainkat, akkor szülessenek olyan döntések, amelyek fővárosunk lakóinak nemcsak az egyetértésével találkoznak, hanem segítenek az itt élők a végrehajtásában is. Hiszen nagyon sok mindent kell csinálni, hogy Budapest humanizmus városa, modern világváros legyen ismét.
– Humanizmus? Az mit jelent?
A humanizmus emberséget jelent. A humanisták értékeket teremtenek, értékeket terjesztenek, értékeket őriznek. Olyan értékeket, amelyek az emberséges életet szolgálják. A természeti értékeket és az emberek értékeit, alkotásait.
Budapest Magyarország egyik legfontosabb értéke. Budapest a mi értékünk. A miénk, akik itt éltünk és élünk. Örülünk, ha fejlődik, és bosszankodunk, ha egyesek felelőtlenül rondítják el. Tiszteljük elődeinket, akik a romokból építették újjá, és tették ismét Európa legszebb világvárosává. Megvetjük azokat, akik koszos, büdös patkányfészekké próbálják silányítani. Nem fog sikerülni nekik. A mi Budapestünket nem fogják tovább pusztítani. Nem hagyjuk nekik.
Függünk egymástól, csak együtt sikerülhet. Ezért indulok egyedüliként olyan pályázóként, aki nem tekinti magát függetlennek. Ellenkezőleg, függő vagyok.
– Függő? Azzal szoktak dicsekedni, hogy függetlenek…
– A függést nagyon komolyan gondolom. Akkor lehetek jó főpolgármester, ha a döntéseim függnek attól, mit gondolnak a városlakók, milyen érdekek között kell a legjobb, optimális megoldást megtalálni. Sokféle formája lesz a döntésnek, szívem szerint leginkább sok népszavazás, de lesznek újszerű formák, amelyek árnyaltabbak, mint az igenek és a nemek.
– Te mit tartasz a legsúlyosabb gondoknak?
– Közegészségügy, közbizonság, közoktatás, közösségi közlekedés, lakhatóság…
Ha pl. a közösségi közlekedés színvonalát akarjuk javítani, gondoltunk-e már arra, milyen jó volna, ha sokkal kevesebb volna a kényszerközlekedés? Hogyan ösztönözhetnénk a munkáltatókat, hogy minél több munkahely legyen a lakóhelyünk közelében, hogy ne kelljen naponta átlagosan 80 percet utazgatnunk? Vajon milyen mértékben csökkenne a természeti környezet terhelése, az utak kopása, a felújítások szükségessége, a zsúfoltság? Lám, egyetlen döntés is mennyi mindentől függ. S egyetlen döntésnek is milyen sokféle következménye lehet. Hiszen, ha kevesebbet kell közlekedni, akkor kevesebb káros égésterméket lélegzünk be, kevesebb a megbetegedés, javul a városlakók egészségi állapota, kevesebb időt töltünk az orvosnál, és mivel kevesebb autó araszol az utakon, annál kevesebb a közlekedési baleset, vagy annál rövidebb idő alatt tud a mentő a kórházba vinni.
Vagy itt van pl. a hajléktalanság kérdése. Aki humanista, nem tűrheti, hogy embertársai fedél nélkül maradjanak. Azok a hajléktalanok, akik 60 évesnek látszanak, tán csak 35-40 évesek. Nincs öreg hajléktalan. Becsléseim szerint néhány év alatt 50 ezer új, szociális bérlakást kell építeni a fővárosban. Ez, bizony, azt jelenti, hogy egy csomó mindenről le kell mondanunk, nemcsak az arcpirító luxusberuházásokról. Képesek vagyunk erre? Egy népszavazáson megszavaznánk egy, kizárólag a tehetősebbek terheit növelő – mondjuk – ingatlanadót? S mi lesz a hajléktalanok visszavezetésével a „normális”, emberhez méltó életbe? Hiszen többségüket meg kell gyógyítani, képességüknek megfelelő munkát kell végezniük. Ehhez szakembereket kell képezni és megbecsülten foglalkoztatni őket. S máris a közegészségügyhöz és a közoktatáshoz jutottunk.
– Kiktől függsz még?
– Budapest jövője a fiataloktól függ, tehát én is függök fővárosunk fiatal lakóitól. Akik kerékpározni, okosodni, játszani és bulizni akarnak. A humanizmus városa egyszersmind a szerelmesek városa is. Megszavaznánk, hogy hol legyenek közösségi terek – minél több –, és aztán a fiatal városlakók alakítsák ezeket olyanra, ahol jól érzik magukat, hogy ne csak a neten találhassanak virtuális közösségeket, barátokat, társat, hanem minél könnyebben és gyakrabban a valóságban igaziakat is.
Budapesten sok az idős ember. Naná, hogy tőlük is függök. Ők biztonságra és békességre vágynak, és főként arra, hogy hasznosak lehessenek. Kegyelet helyett elő kell segíteni, hogy ne érezzék nyűgnek, tehernek magukat. Hogy ez így legyen, sokféle új szolgáltatásra van szükség, és az ő esetükben különösen fontos, hogy ezek a lakásukhoz közel legyenek, hogy ne csak a rendelőintézeteket használják magányuk oldására.
Budapest turisztikai célpont. Szeretnek nálunk lenni a külföldiek. Csak annak a turizmusnak van helye, ami emeli a város értékét, ahelyett, hogy olcsó vigalmi központtá alázza. Ezért a bulinegyedet a mai formájában meg kell szüntetni, a Várnegyedet pedig föl kell szabadítani, ki kell költöztetni onnan a méltóságos urakat és intézményeiket, és az eredeti állapotba vissza kell állítani az épített környezetet. Kell? Szerintem azonnal kell. Ahogy azonnal le kell állítani a Városliget projekt néven elhíresült, nagyzoló és környezetromboló csődtömeget. Mivel ez is egész Budapest ügye, a főváros arculata függ tőle, ezekről is együtt fogunk dönteni.
– Van-e olyan probléma, amiben máris tudnál dönteni, amiről úgy érzed, mi, városlakók támogatnánk?
– Amíg meg nem vitattuk, semmiben nem lehetek biztos, de lehetnek olyan események, amelyek gyors intékedést igényelnek, hogy enyhítsék a kínt. Tudjuk, hogy a város levegője erősen szennyezett, olykor fuldoklunk a lélegzéstől. Bizonyos légszennyezés fölött az eddigi szemlélet alapján be kellene tiltani a személygépkocsik használatát. Én máshogy közelíteném meg a problémát: az ilyen kritikus napokon ingyenessé tenném a tömegközlekedést. Emlékezz vissza, hogy a taxisblokád idején órák alatt kiszellőzött a város. Ahhoz azonban, hogy jelentősen és tartósan javuljon a levegő minősége…
…szóval, az kétezer támogató aláírással kezdődik, hogy egymástól függve dönthessünk majd.
Cs. Kádár Péter vállalta a vitát Karácsony Gergely jelölttel.