Több ember halt meg az Európába vezető menekült utakon ezen év első hat hónapjában, mint tavaly ugyanezen periódusban – közölte a Nemzetközi Bevándorlási Szervezet (IOM).
Legalább 1146 ember fulladt meg idén, amely „jelentős növekedés a 2020-as (513) és 2019-es (674) adatokhoz képest ugyanezen időszakban” – közölte az IOM keddi jelentése.
A halálestek többsége a Földközi-tengeren történt, míg legalább 250 ember halt meg az Atlanti-óceánon, miközben a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre próbáltak elérni, hatan pedig akkor haltak meg, amikor az Égei-tengeren Törökországból Görögország felé tartottak.
Ennél sokkal több regisztrálatlan eset fordulhat elő – közli a jelentés hozzátéve, hogy „mindegyik ember családot hagyott hátra, akik talán sosem fogják megtudni, mi történt elvesztett szeretteikkel.”
Az IOM szerint január és június között 15 ezer 300 embert toloncoltak vissza a háború tépázta Líbiába, amely majdnem háromszorosa a tavalyi számnak (5476).
„Ez különösen aggasztó, mivel a menekülteket, akiket elfognak a tengeren és visszavisznek Líbiába, kiteszik az önkényes bebörtönzésnek, zsarolásoknak, eltűnéseknek és kínzásoknak,” – közli a jelentés.
Csak kis számú civil és aktivista csoport az egyetlen szereplője a menekültek támogatásának, akik kereső és kutató műveleteket hajtanak végre a Földközi-tengeren, mióta az Európai Unió visszavonta hajóit 2019-ben a körzetből.
De a jelentés figyelmeztet, hogy ezen civil mentők „továbbra is jelentős akadályokkal szembesülnek a műveleteik során, mivel a legtöbb hajójukat gátolják az európai kikötőkben adminisztratív intézkedésekkel, valamint folyamatban lévő bűnügyi és adminisztratív eljárásokkal a legénység tatgjai ellen.”
„Ezért limitált a kikötése a civil mentőhajóknak 2021 első felében. Az idő nagy részében csupán egyetlen hajó van jelen a tengeren, miközben kilenc kikötőkben vesztegel a jogi folyamatok miatt.”
Antonio Vitorino, az IOM főigazgatója megismételte a szervezetek felhívását az európai államok felé, hogy tartsák magukat a kötelezettségeikhez, hogy a nemzetközi jog értelmében életeket mentsenek a tengeren.
„A növekvő kutató és mentő erőfeszítések, a kiszámítható kikötési mechanizmusok felállítása, valamint a biztonságos és legális migrációs útvonalakhoz való hozzáférés a kulcsfontosságú lépések, hogy elérjük ezt a célt,” – közölte Vitorino.
Az európai államok mulasztásának másik példája, amikor az ENSZ Tengeri Jogi Egyezménye ellenére, amely előírja, hogy a lehető leggyorsabban kimentsék a veszélybe került embereket, Málta kutatási és mentési zónájában három embert hagytak meghalni.
A Máltai Fegyveres Erők (AFM) járőrhajója a partra vontatott egy 81 embert szállító, fából készült hajót. Hárman már halottak voltak a fedélzeten. Az Alarm Phone aktivista szervezet viszont már 24 órával előtte értesítette a máltai hatóságokat, hogy a hajó bajban van.
Azon a reggelen a német SeaWatch szervezet felderítő gépe is megtalálta a hajót és a levegőből vizsgálta meg a helyzetet.
A civilek szerint három hajó is volt a helyszínen, amelyeknek segíteniük lehetett és kellett volna, de a máltai hatóságok utasították őket, hogy ettől tartózkodjanak.
Az egyik egy török hadihajó volt, amely a helikopterét a helyszínre küldte, de nem segítettek, holott a fregatt erre tökéletes lett volna.
„Három ember meghalt, mert Málta késleltette a mentési erőfeszítéseket. Málta bizonyára reménykedik, hogy az úgy nevezett Líbiai Partiőrség majd visszatoloncolja őket, – közölte Ruben Neugebauer, a Sea-Watchtól a Morning Starnak.
„A máltai Mentési Koordinációs Központ (RCC) ezen bűnös magatartásának következményei kell legyenek. Bár valószínűleg nem lesznek, mivel ezen embereknek rossz a bőrszíne, és Európa csendben marad.
„Mindenki tudja, hogy Málta a gonosz kidobófiú a saját halálos politikájában. Ezek az emberek nem balesetben haltak meg. Az intézményes rasszizmus miatt haltak meg.”
forrás: Morning Star