A nemzetközi közösség az Egyesült Nemzetek Közgyűlésén először fejezi ki újra álláspontját a blokádról 2014. december 17-e óta, amikor Kuba és az Egyesült Államok új fejezetet kezdett kapcsolatuk történelmében, amely a diplomáciai kapcsolatok helyreállításához és a havannai és washingtoni nagykövetségek megnyitásához vezettek.
Obama elnök végrehajtási döntései ellenére a gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi blokád politikájának lényege még teljes erővel folyik. Ezért szükséges – újra – az ügyet az ENSZ elé vinni, ahol Kuba már több mint két évtizede szilárd globális támogatást élvez.
„Az Egyesült Államok Kuba elleni gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi embargója befejezésének szükségessége” című jelentés becslései szerint a fél évszázadnyi agresszió által okozott károk elérik a 833,755,000,000 dollárt, figyelembe véve az arany árának változását.
Szakértők szerint ez egy konzervatív statisztika, és a valóság ennél sokkal magasabb lehet. A blokád nem csak többletköltségeket okozott, mivel szükséges volt távoli piacokon működni, hanem több millió dollárnyi bevételtől való elesést is okozott, amelyet az ország világszerte nem tudott megkeresni, mivel más országok féltek az Egyesült Államok szankcióitól, hozzátéve, hogy elvesztette lehetőségét, hogy eladja a kubai termékeket a világ legnagyobb piacán.
Bruno Rodriguez, Kuba külügyminisztere New Yorkban van, hogy részt vegyen a szavazáson, és hogy felszólaljon a 193 nemzet Közgyűlése előtt.
Várhatóan megismétli az agresszív politika elítélését, amely annak ellenére hatályban van, hogy Kuba és az Egyesült Államok már felvették a diplomáciai kapcsolatot, és Obama elnök önmaga felszólította a kongresszust, hogy határozottan vessen véget a blokádnak.
Csak egy hónapja 50 állam vezetője és külügyminisztere tanácskozott New Yorkban, az ENSZ-ben, kifejezve ellenállásukat a blokádnak, amelyet anakronisztikusnak, igazságtalannak, érzéketlennek, a fejlődés gátjának, a hidegháború maradványának és a kubai nép megfojtásának kísérletének írtak le.
Forrás: granma.cu