Az EU számos új szankciója lépett ma életbe Venezuela ellen annak ellenére, hogy Nicolas Maduro elnök figyelmeztetett, hogy a büntető akciók ártanak az ország állampolgárainak.
A neoliberális blokk először 2017-ben vezetett be büntető intézkedéseket, amelyeket egy évvel meghosszabbítottak.
Az EU hivatalok is csatlakoztak az Egyesült Államokhoz és Nagy-Britanniához, hogy a soha meg nem választott, jobboldali-puccsista Juan Guaidot ismerjék el az ország átmeneti vezetőjének.
Guaidot azóta kiszavazták ebből a pozícióból, miután még a venezuelai ellenzék is „egy rémálommá fordult álomnak” nevezte, miután számos zavarba ejtő puccskísérlete bukott meg.
Az EU állításai ellenére, hogy a szankciói „rugalmasak és visszafordíthatók, és nem céljuk a venezuelai lakosság megkárosítása”, az ország szűkölködik a létfontosságú termékekben.
Az EU az Egyesült Államok útját követi, amely totális embargóval akar nyomást gyakorolni Venezuelára, hogy a demokratikusan megválasztott, szocialista Maduro elnököt elűzzék hivatalából.
Alfred de Zayas korábbi ENSZ különleges referens tavaly figyelmeztetett, hogy az intézkedések megölik az átlag venezuelaiakat és azzal vádolta Washingtont, hogy „gazdasági háborút vív”.
Közölte, hogy az ország legszegényebbjei szenvednek leginkább, a szankciókat modernkori, de középkori stílusú ostromhoz hasonlítva, amely emberiség elleni bűncselekménynek számít.
Az év elején Jorge Arreaza venezuelai külügyminiszter felkérte a Nemzetközi Büntető Bíróságot, hogy nyomozzon az Egyesült Államok tisztviselői ellen a szankciók miatt.
Egy 60 oldalas dossziét adtak át a bíróságnak, amely a hollandiai Hágában székel. Az iratok szerint Washington büntető intézkedései „több tízezer venezuelai halálos ítéletét jelentik évente.”
Múlt hónapban a venezuelai kormány győzelmet aratott a londoni Legfelsőbb Bíróságon abban a küzdelmében, amely során vissza akarja szerezni az ország 1 milliárd dolláros aranykészletét, amelyet lefoglalt a Bank of England.
Maduro követelte az arany kiadását, hogy abból finanszírozzák a koronavírus elleni küzdelem erőfeszítéseit.
A bank ezt megtagadta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter nyomása miatt. Ezután felkérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy határozzák meg, hogy a brit kormány kit ismer el Venezuela legitim vezetőjének, Madurot vagy Guaidot.
A bírák szerint a kormány álláspontja nem egyértelmű.
Az új szankciók jövő novemberig tartanak.
forrás: Morning Star