Törökországot azzal vádolják, hogy további dzsihádista zsoldosok ezreit küldi az ENSZ által támogatott Nemzeti Megegyezés Kormányának (GNA) támogatására Líbiába, csupán két nappal a berlini békekonferencia után.
A csata tovább folytatódik az ország két párhuzamos kormánya között, a Tripoli illetőségű GNA és a Kalifa Haftár tábornok által vezetett, bengázi Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) között.
Legalább 28 olyan zsoldos halt meg a harcok során, akiket Törökország küldött a régióba.
A Salah el-Din körzetben estek el, Tripoli déli részén, közel a nemzetközi reptérhez.
17 törökök által támogatott fegyveres érkezett tegnap Olaszországba, miközben úton vannak Törökország felé. Várhatóan ahhoz a 2000 dzsihádistához csatlakoznak, akiket Szíriából szállítottak az országba.
Ankara a jelentések szerint 6000 fegyverest akar Líbiába küldeni, jelenleg pedig 1790 bevetendő újonc áll kiképzés alatt dél-Törökországban.
A török hadműveletekhez toborozott zsoldosok az észak-szíriai Afrin csatamezőiről származnak, ahol a kurd erőkkel folytattak harcot az Erdogan elnök által is „etnikai tisztogató hadműveletnek” nevezett tevékenység során.
A toborzott dzsihádisták olyan frakciókból kerültek ki, mint az al-Mutaszim Brigád, a Murád Szultán Brigád, az Északi Sólymok Brigád, a Levantei Légió, a Szulejmán Sah és a Szamarkand Brigád.
A fegyveresek havi több mint 1000 brit fontnak megfelelő összeget kapnak és hat hónapos szerződést írtak alá közvetlenül a GNA-val. Török állampolgárságot is ajánlottak nekik.
A Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) egyik harcosa a Morning Starnak nyilatkozott a frontról és közölte, hogy a dzsihádisták jelenléte „miatt harcolnak és nem engedik, hogy Líbia legyen a második Kurdisztán.”
Szalem Driak vezérőrnagy, az LNA parancsnoka közölte: „A hadsereg nem vetette el az ötletet, hogy bevonuljon a fővárosba, Tripoliba, valamint Misurata városába, hogy teljesítse küldetését, hogy megsemmisítsék a fegyveres és terrorista csoportokat, amelyek megtámadták Líbiát.”
A török hadműveletek az úgy nevezett berlini „békekonferencia” után pár nappal kezdődtek, ahol megegyeztek az ENSZ fegyverembargójának folytatásáról.
A világ vezetői 16 országból írták alá az egyezményt, miközben Antonio Guterres ENSZ főtitkár sürgette a nagyhatalmakat, hogy „tartózkodjanak a beavatkozástól”.
Ugyanezen hatalmak felelősek a líbiai zűrzavarért, amely a NATO bombázás és Moammer Kadafi 2011. októberi meggyilkolása után süllyedt káoszba.
forrás: Morning Star