Angela Merkel makacsul védelmébe vette az Európai Unió katasztrofális megszorítási törekvéseit annak ellenére, hogy egyre jobban bebizonyosodik, hogy akadályozzák a gazdasági fejlődést.
A 18 országot magában foglaló eurozóna gazdasága nem növekedett a második negyedben – miközben Németország önmaga 0,2 %-os visszaesést produkált. (Összehasonlításképpen a szocialista Bolívia 5%-os gazdasági növekedést produkál. – a szerk.)
A részvénytőzsdék is zuhanásnak estek, mivel az EU kulcsgazdaságainak – beleértve Németországét és Nagy-Britanniáét – termelési adatai kiábrándítóak voltak.
Olivier Blanchard, IMF főnök és Larry Summers, egykori amerikai pénzügyi titkár azzal a követeléssel állt elő, miután Merkel elutasította az irányváltást, hogy Európa fektessen a növekedésbe.
Summers elmondta a múlt heti, éves Világbank-IMF találkozón, hogy „ami Európában történik, az nem működik. Japánban is 15 éves hanyatlás és lehangoló gazdasági szereplés történt. Európa is ezen az úton jár.”
Ennek ellenére a német kancellár azt bizonygatta, hogy az országoknak szilárdan ragaszkodniuk kell a kiadáscsökkentés általa felírt receptjéhez, mert Európa „még mindig túl törékeny számunkra, hogy visszatérjünk a megszokott üzlethez.”
„Minden, és még egyszer nyomatékosítom, minden tagállamnak teljesen tiszteletben kell tartania a megerősödő stabilitás és a növekedési paktum szabályait,” – nyilatkozta ki, utalva az önkényes 3%-os pénzügyi deficit plafonra, amely arra kényszeríti a kormányokat, hogy megnyirbálják a szociális biztonságot.
A német parlamentben tartott beszédéből a Franciaországgal való versengés látszott, amely elismerte, hogy a pénzügyi kiadáscsökkentés ellenére sem fogja tudni a hiányát a GDP 3%-a alatt tartani 2015-ben.
Elutasította a kontinensről érkező kéréseket, hogy a gazdasági növekedésért a közösségi beruházásokat támogassák, esküdözve, hogy jövőre nem vesz fel extra kölcsönöket, és nem emel adókat.
„Az üzlet és a vállalatok, amelyek munkát és befektetést teremtenek – tehát ha növekedést akarunk Európában, akkor mindenek felett ezt a magántőke mozgósítása fogja megtenni,” – jelentette ki.
A brit toryk (és Bokros Lajos – a szerk.) mítoszait visszhangozta, hogy a közösségi ráfordítások okozták a gazdasági összeomlást, nem pedig a hanyag pénzügyi spekuláció, azt állítva, hogy „a válságon még nem emelkedtünk permanensen felül, mivel az egyes tagállamok problémát okozó állapotait még nem szüntették meg.”
Forrás: Morning Star