Barack Obama leköszönő amerikai elnök megtagadta a szabadságot az őslakos amerikai fogolytól, Leonard Peltier-től, közölte ügyvédje.
A Demokráciát Most! közvetítése volt az első, aki hírt robbantott egy interjúval Martin Garbus-szal, az Amerikai Indián Mozgalom 1976 óta bebörtönzött tagjának ügyvédjével.
A Kegyelmi Jogi Hivatal szerdán írt Garbus-nak, hogy közöljék vele, Peltier nem kap elnöki kegyelmet, mielőtt Obama elhagyná hivatalát.
A kegyelmi petícióra válaszul azt írta a hivatal: “A döntés, hogy nem szavatolhatók kedvező lépések. Jelen körülmények között a döntés nem megfellebbezhető.”
Peltier támogatói optimisták voltak Obama bejelentését követően, hogy korábban szabadon engedték Chelsea Manning katonai kiszivárogtatót és Oscar Lopez puerto rico-i függetlenségi harcost.
“Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy ha Obama elnök nem váltja meg, börtönben fog meghalni,” – közölte Garbus.
“Nagyon beteges ember. Tehát, ha Obama nem garantálja a kegyelmet, az egyenlő a halálbüntetéssel. Trump biztosan nem fogja megtenni.
“Nem fogja megérni azt az időt. Nem akarok negatív lenni, de az a valóság. Nagyon beteg és 40 éve börtönben van, kemény évek, hat év magánzárka.”
Peltier életfogytiglani büntetését tölti két FBI ügynök 1975-ös megöléséért a Pine Ridge Oglala Lakota rezervátumban, Dél-Dakotában, bár mindig ártatlansága mellett tanúskodott.
Az ügye híres lett a baloldali és civil jogi aktivisták körében.
Bár számos alibit felvonultatott, és autója sem egyezett azzal, amelyet az ügynökök a rádiójukon leírtak, mikor tüzet nyitottak rájuk haláluk előtt, Peltiert elítélték 1976-ben.
Számos tanú azóta visszavonta a vallomását, mondván kényszer hatására csikarták ki őket.
Másik két vádlottad, Robert Robideau és Darrelle “Dino” Butler szabadlábra került egy korábbi tárgyalás során, de Peltier még mindig fogoly.
1979-ben megszökött a kaliforniai Lompoc börtönből, de három nappal később elfogták.
Margaret Huang, az Amnesty International USA ügyvezető igazgatója közölte: “Mélyen elszomorít minket a hír, hogy Obama elnök nem engedi haza Leonardot.”
forrás: Morning Star