A francia állami szektor munkásai sztrájkoltak és csatlakoztak az Emmanuel Macron elnök megszorításai és liberális hajszája elleni tüntetésekhez.
A munkások 150 tervezett demonstráción vettek részt szerte Franciaországban.
A sztrájkoló vasúti dolgozó leállították az expresszvonatok 60%-át és az intercity szerelvények 75%-át.
A tanárok sztrájkja miatt sok iskola bezárt, a becslések szerint nyolcból egy osztályterem nem működött a tiltakozásokhoz való csatlakozások miatt.
A légi munkások a Párizsból induló és oda érkező járatok harmadát leállították.
A sztrájk miatt a villamos termelés 3 gigawattal csökkent, amely három francia nukleáris reaktor kapacitásával egyenlő.
Az akciót az indította, hogy a neoliberális Macron 120 ezer (!) kormányzati munkás kirúgását tervezi 2022-re, valamint „teljesítmény”-függő fizetést is tervez.
A baloldali CGT szakszervezeti föderációban szerveződő civil szolgák közölték, hogy a kormány nyilvánvalóan a konfrontáció útjára lépett a legújabb megszorítási bejelentésekkel. Kimondták, hogy az állami munkásoknak szerveződniük kell a támadások ellen.
Macron politikája az előző Szocialista Párti kormányén alapszik, amelyben miniszter volt, és amely a munkások jogait támadó El-Khomri és Macron törvényekről volt hírhedt.
Miniszterei újabban fokozták a francia vasúti munkások elleni harcot, azt tervezve, hogy csapást mérnek a körülményeikre, miközben felkészültek az állami tulajdonú SNCF vasút privatizációjára.
A négy vasúti szakszervezet megígérte, hogy ellenáll a támadásoknak és az ellenük folyó rágalomhadjáratnak, mivel a francia média a munkásokat okolja a vezetés tevékenységéért és sikeres kormányzati újraszervezésről beszél.
Az egyik legnagyobb tüntetés a párizsi Gare de l’Est állomáson folyt, kifejezve a szolidaritást a munkások mellett.
Pierre Laurent, a Francia Kommunista Párt főtitkára figyelmeztetett, hogy ha a kormány átnyomja a vasúti terveit, annak eredménye „a privatizáció miatti látványos szolgáltatási színvonal esése és számos vonal bezárása.”
forrás: Morning Star