A burgenlandi tartományi választásokon 42%-kal győzelmet aratott az Osztrák Szociáldemokrata Párt, de ez 6%-os visszaesés a múltkori eredményéhez képest. A második helyen szereplő Osztrák Néppárt is 5%-ot vesztett.
Jelentős előretörést könyvelhetett el viszont a szélsőjobboldal (FPÖ = Szabadságpárt). A párt természetesen az idegengyűlöletre alapozott, és ez meg is hozta eredményét. Az idegenellenesség a Magyarországgal határos Burgenlandban a magyarellenességet takarja.
A Jobbikhoz hasonlóan az FPÖ tagadja, hogy magyarellenes (a Jobbik esetében cigány- és zsidóellenes) lenne, a kampányban azonban mégis csak szerepet kapott a honfitársaink iránt gerjesztett gyűlölet. Többek között volt, aki követelte a határellenőrzések újbóli bevezetését, sőt, a határok figyelését és bekamerázását is. Követelték, hogy a burgenlandi állásokat elsősorban burgenlandiak tölthessék be.
Ezért is volt ciki, amikor kiderült, hogy az FPÖ magyar vállalkozókat bérelt fel, hogy ragasszák a fasiszták választási plakátjait.
Jó szélsőjobboldaliakhoz méltóan az osztrák bérek letörés miatt nem a kapitalizmust, az államukat és a nagyvállalkozókat teszik felelőssé, hanem a „bevándorló magyarokat”.
Míg a neonáci szervezetek egyfelől azon rimánkodnak, hogy a bevándorlók letelepednek, de nem dolgoznak semmit, addig az FPÖ fasisztáknak az a problémájuk, hogy 350 ezer magyar csak dolgozni jár Ausztriába.
Az osztrák fasiszták, miközben tagadják magyarellenességüket, büszkén hangoztatják, hogy a bűncselekmények jó részét magyarok követik el.
Johann Tschürtz (FPÖ) és Hans Niessl (SPÖ)
Ezzel a párttal kezd koalíciós tárgyalásokat Burgenlandban az Osztrák Szociáldemokrata Párt, amely teljesen figyelmen kívül hagyja hazája történelmét, valamint hazájuk egyik fiának történelmi szerepét, aki szintén ügyesen paktált le a szociáldemokrata opportunistákkal, majd sikeresen is semmisítette meg őket szerte Európában.