Törökország Moszulban, Irak második legnagyobb városában is bonyodalmakat okozott, mivel ők is „részt vesznek” a város Iszlám Államtól való megtisztításában.
Moszul visszavételének katonai hadművelete vasárnap kezdődött a koalíciós légierő támadásaival, és az utóbbi napokban felgyorsult, amikor 94000 fős irakiak vezette erők – köztük a kurd pesmergák és számos más milícia – már 200 négyzetkilométer területet szereztek vissza a dzsihádista csoporttól.
Recep Tayyip Erdogan elnök és más török tisztviselők csak fokozták a bonyodalmakat Törökország beszállásával az offenzívába. Vasárnap Erdogan az 1920-as Nemzeti Paktumot idézte, amely Moszult és Kirkukot a modern Törökország részének tekinti, és kijelentette: „A terepen és az asztalnál is ott leszünk. Az előkészületeink a terepre már elkezdődtek.”
Közben tegnap Binal Yildirim miniszterelnök közölte az AKP csoport ankarai megbeszélésén, hogy török repülőgépek is részt vettek a légi offenzívában, Moszulban, az amerikaiak vezette koalíció részeként. Bár rögtön visszavonta szavait, amikor az újságírók kérdéseire válaszolt.
„Nem tudom, hol tartanak a hadműveletek jelenleg. Amikor a repülőink készen állnak, részt fogunk venni a hadműveletekben. A lényeg, hogy részt vegyünk a koalícióban. Alapjában véve van egy egyezség Törökország koalíciós részvételéről. Ha kérik, az erőink részt vesznek a koalícióban.”
Bár anonimitásukat kérő hivatalos források azt nyilatkozták az Al-Monitornak, hogy „nem tudnak” olyan egyezményről, amelyről Yildirim beszélt.
Újabban harcias szavak is elhangzottak Bagdad és Ankara között, amikor iraki tisztviselők azzal vádolták Törökországot, hogy beavatkozik az ország belügyeibe.
Bagdad közben azzal vádolta Ankarát, hogy „ottomán terveik” vannak, és a Bashiqa-i (egy Moszul melletti kisváros) katonai jelenlétüket arra használják, hogy feltüzeljék a vallási feszültségeket.
Muqtada al-Sadr síita vezető hívei a török nagykövetség előtt tüntettek hétfőn Bagdadban. Több ezren kiáltozták, hogy „Kifelé a megszállókkal!”, és véres Erdogan képeket ábrázoló táblákat vittek.
Al-Sadr egyik képviselője közölte az AP-vel: „Elítéljük Törökország beavatkozását az iraki belügyekbe. Senki nem léphet Irak földjére és foglalhatja el.”
Törökország ragaszkodásáról, hogy részt vegyen a hadműveletben, Amberain Zaman újságíró a következőket írta: „A kormánypárti török média folytatja a török intervenció igazolását, ráadásul amerika-ellenes hangok, ottomán nosztalgia és szunnita szektásság alapján. A másik főbb probléma több száz Kurd Munkáspártos harcos jelenléte a Szindzsár régióban, Mosziultól nyugatra. A kormányközeli újságírók a kormányzati vonalat visszhangozzák, hogy „Amerika” rakta a török hadsereg ellen többnyire Törökországon belül harcoló kurd lázadókat Szindzsárba, hogy ezzel igazolják a török beavatkozást Moszulban.”
A kommentátorok azt is elkezdték rebesgetni, hogy Törökországot kitaszították a moszuli hadműveletből, amelynek hátrányos hatása lehet az ország helyzetére Szíriában és a Raqqa elleni hadműveletben való részvételének lehetőségeire.
Hediye Yusif, a Rojavai Demokratikus Föderális Rendszer Választott Gyűlésének társelnöke is beszállt a vitába, és közölte, hogy a moszuli Iszlám Állam fegyvereseket onnan Szindzsárba és Rojavába fogják átnyomni.
„A moszuli hadművelet egy oldalról indult meg. Ebben a helyzetben a terrorista csoportot felénk nyomják. Ez nagy veszélyt jelent Rojavára és Szindzsárra. Úgy tűnik, a koalíció ezt nem vette számításba. Az Iszlám Állam leginkább ezen az úton fog menekülni az elkövetkező napokban. Az erőink megteszik a szükséges lépéseket, ahogy tették a múltban. Nem fogják megvárni, hogy az Iszlám Állam támadjon meg minket.”
Számos kurd csoport közölte, hogy Törökország moszuli politikája és általános külpolitikája a kurdok eredményeinek és a régióban való elismerésük megakadályozásán alapszik.
forrás: Kurdish Question