Kína elutasította az Egyesült Államok vádjait, hogy gyorsan szélesíti nukleáris arzenálját, és azzal vádolják a Pentagont, hogy feltüzelik a “Kína fenyegetés” narratíváját, hogy a saját kiadásaikat igazolják.
A két nagyhatalom közti feszültségek azután kezdődtek újra, hogy egy amerikai atomtengeralattjáró balesetet szenvedett a Dél-kínai-tengeren.
Az amerikai haditengerészet csütörtökön két főtisztet is elbocsátott, valamint a tengeralattjáró egyik matrózát is, majd közölték, hogy a Seawolf osztályú USS Connecticut egy víz alatti hegynek ütközött, amely elkerülhető lett volna megfelelő navigáció esetén.
Ellenben Kína azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy kevés átláthatóságot biztosítanak a balesettel kapcsolatban, és hogy az információk megosztásának elutasítása csak növeli a kockázatait a Dél-kínai-tengeren cirkáló amerikai nukleáris tengeralattjáróknak.
A héten a Pentagon azt állította, hogy Kínának 1000 nukleáris robbanófeje lehet az évtized végére, és Pekinget a készletek masszív növelésével vádolták.
Azt is közölték, hogy Kína “nukleáris triádot” hozott létre földi, tenger és légi nukleáris rakétákkal.
Az állításokat semmiféle bizonyítékkal nem támasztották alá.
Kína, ellentétben a másik négy hivatalos nukleáris hatalommal – USA, Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország -, a robbanófejeket és a szállítórendszereket külön tárolja, hogy kizárja egy véletlenül vagy félreértés miatt kilőtt nukleáris fegyver kockázatát.
A NATO-val ellentétben ez kizárja az első csapás lehetőségét. “Amíg Kínát nem támadják meg nukleáris fegyverrel, addig Kína nukleáris fegyverei egyetlen országra sem jelentenek fenyegetést” – közölte Wang Wen-bin kínai külügyi szóvivő.
Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja a világ nukleáris robbanófejeinek 90%-át, és az Egyesült Államoknak csak egyedül 5500 töltete van, valamint az USA a nukleáris háború veszélyét kockáztatja azzal, hogy kis “taktikai” nukleáris robbanófejeket szerel aktív szolgálatban lévő tengeralattjárókra és lopakodó vadászrepülőgépekre.
Miközben Kína nem közölte a nukleáris arzenálja méreteit, a kínai Global Times hírlap rámutatott, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek új információi a tavalyiak óta, amely akkor 200 darabon állt.
forrás: Morning Star