Boris Johnson brit miniszterelnöknek most el kell bújnia, hogy az ország megelőzte Olaszországot a koronavírus elhalálozásban – ezzel Nagy-Britannia lett a legjobban sújtott ország Európában és második a világon.
A világjárvány által okozott válság nem egyezik meg az előzővel, amely 2008-ban volt. A világszerte elrendelt karanténok, amelyek a járvány terjedésének a lassítására szolgálnak, súlyos hatásokkal vannak az emberek millióinak a lakhatására és a megélhetésére.
Miközben a Fidesz-rezsim totálisan rosszul kezeli a válságot, és a kapitalizmus mint rendszer is teljesen csődöt mondott, a hazai neoliberális-jobbikos sajtó is elájult az osztrák kormánypropagandától.
Az Európai Parlament elmulasztott megfelelő választ adni a COVID-19 járványra és hátat fordított azon embereknek és országoknak, akik jelenleg a legrosszabb egészségügyi állapotban vannak.
A koronavírus leküzdése után (és során) a legfontosabb feladatunk olyan ellenállást szervezni, amely meg fogja gátolni, hogy a járvány okozta válság költségeit a szegényekkel fizettessék meg, miközben a gazdagok ismét jól járnak az állami mentőcsomagokkal.
Ne higgyenek a főnököknek a vállalati nehézségekről! Most is arra készülnek, hogy több milliárd font osztalékot szórjanak ki a részvényesek között.
A Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) csúfos képet fest a COVID-19 válság várható hatásáról a brit gazdaságra. Hasonló az IMF előrejelzése is a nemzetközi gazdaságra.
A jelenlegi egészségügyi válság dacára, amellyel Európa és a világ szembenéz, a pénzügyminiszterek elutasították a szolidaritást a járvány által leginkább sújtott országok számára és továbbra is rendületlenül ragaszkodnak a megbukott neoliberális dogmákhoz.
Ezekben a napokban láthattuk, hogyan fokozódik az erőszak Chilében, amelyek elődleges felelőse a rendőrség, amely brutálisan megtámadta a békés tüntetőket, ezzel nagyszámú sérülést és halálesetet okozva.
Ecuadort ismét tüntetések sújtják, miután Lenin Moreno elnök új neoliberális megszorító csomagot jelentett be, beleértve az állami szektor megnyirbálását.
Közel 300 embert tartóztattak le Chilében, mikor újraindultak a három hónapja tartó tüntetések.
Haragot váltott ki, hogy a francia neoliberális kormány a különleges jogosultságait felhasználva nyomta át a népszerűtlen nyugdíj-reformokat, parlamenti vita nélkül.
Mintegy 70 helyi lakos jelent meg az önkormányzat ülésén, ahol az építményadó bevezetése került terítékre, annak ellenére, hogy a fideszes polgármester igyekezett ezt gyorsan és suttyomban lezavarni.
Észak-Párizsban orvosok tömegei mondanak fel a szegényes munkakörülmények miatt.
A francia kormányt azzal vádolják, hogy „ködösít”, amikor eltörli az állami nyugdíjkorhatár emelését.
A sztrájk kezdete óta közel minden második franciának (48%) és főleg 10-ből 8 párizsinak (78%) kellett viselnie annak következményeit.