Az ember képes valami tulajdonságot egy másik tulajdonsággal azonosítani, a kettő között pedig nem létező kapcsolatot teremteni.
Ha egy cigány lop, akkor a primitív ember gondolkodása szerint minden cigány tolvaj. Sajnos nem elhanyagolható az ilyen ostoba módon gondolkozó honfitársaink száma. Nem tanultak semmit sem a marxista filozófiáról, az idealizmus visszásságairól, azt sem tudják, mi az anyag, sem azt mi a tudat. Ha így lenne, akkor az egymástól független tulajdonságokat (bőrszín, bűnözési hajlam) nem kötnék össze. Természetesen többszörös áttéteken keresztül van némi kapcsolat ezen tulajdonságok között, konkrétan ha a fehér ember nem ad munkát a barnábbnak, akkor szociális krízisbe sodorja, és olyan társadalmi és környezeti körülmények közé kényszeríti, amely hajlamosít a kriminális viselkedésre. Itt is a környezetnek van elsőrendű szerepe, és semmiképp nem a jobboldal által sztárolt genetikának. Természetesen elszórt esetekben a genetika is okozhat kriminális hajlamot, de az sokkal inkább a fehér bűnözőkre jellemző, így ezzel öngólt is lőttek maguknak.
A bűnözést egy attól független tulajdonsággal összekötni (is) rasszizmus. Ezért az egyenruhások által elkövetett bűncselekmények felelősségét az egész hadállományra kiterjeszteni hasonlít a rasszizmushoz. A rassz szó fajt jelent, így nyelvészetileg erőltetett az egyenruha-rasszizmus kifejezés, szerencsésebb lenne a diszkrimináció szót használni, azonban a rasszizmus preferenciáinak, kialakulási módjainak megfelel e fogalom. A bűnt látva a primitív agy rögtön a külsővel azonosítja azt, így az egyenruha felel meg a bőrszínnek. Konkrétan a Vörös Hadsereg katonái esetében forog fenn az egyenruha-rasszizmus klasszikus esete.
Bűnös-e a Vörös Hadsereg?
Természetesen nem. A Vörös Hadsereg állománya tízmilliós nagyságrendű. A szovjetek 20 millió embert vesztettek a második világháború során, ennek fele volt hadállományban, másik fele civil. Tehát a halott katonáik száma kiteszi a mai magyarországi lakosságot. Egyedül a Sztálingrád körüli hadműveleteknek 2 millió szovjet esett áldozatául. Az óriási embertömeg, amelyet a háború megmozgat, együtt jár a populációs tulajdonságok exportjával is. A Vörös Hadsereg katonái között is megtalálható az átlag populációra vonatkozó bűnözési ráta. Sőt, a hadseregekben némileg több is, tekintve, hogy a katonák fiatal férfiak, akiket elszakítottak otthonuktól és belevetettek egy kegyetlen háborúba. Természetesen a Vörös Hadsereg kötelékében is megtalálható a bűncselekmények teljes repertoárja, ahogy az minden ország minden lakosságának populációs statisztikájára is jellemző. Azonban semmiképp sem a nagy átlagot reprezentálják ezek a bűnözési adatok. A legjellemzőbb vád a Vörös Hadsereg katonái ellen, hogy temérdek nőt megerőszakoltak. Mint minden hadseregben és minden háborúban szórványosan előfordulnak atrocitások. A szórványosság az Európán átvonuló több milliós embertömeg miatt bizonyos helyeken koncentráltan súlyosabban megnyilvánult, mélyen beívódott az emberek tudatába, különösképpen olyan fővárosokban, mint Berlin. Ezeken a helyeken rengeteg katona koncentrálódott, a hadseregek bűnöző elemei pedig éltek is a lehetőségekkel. Ezres nagyságrendű német nőt erőszakoltak meg, amely minden esetben tragédia, de egy egész hadseregre vonatkoztatni a deviáns elemek által elkövetett bűncselekményeket szintén igazságtalan. Összehasonlításképp, az USA-ban percenként 4 nőt erőszakolnak meg. Az óránként 240, naponta majdnem 6000. Mégsem mondjuk, hogy az amerikaiak mind perverz-agresszív népség lennének. A statisztikák alapján általánosan kijelenteni, hogy a szovjet katonák nőket erőszakoltak, erős ferdítés. (Itt hozzátesszük, hogy a nyíltan hitlerista internetes honlapok milliós nagyságrendű adatait nehogy komolyan vegyük!)
Ellenpropaganda
Természetesen a nagyarányú tőkés ellenpropaganda is rátesz arra, hogy a Vörös Hadsereg felszabadítóit holmi züllött, állati csordaként fessék le. Az amerikai filmekben minden orosznak akcentusa van, ezen felül csúnyák, mindig koszosak, ápolatlanok, borostásak, egyetlen fehér foguk sincsen, ráadásul állandóan vodkáznak és dohányoznak. Ezen felül minden ilyen filmben megvan a kellő számú antikommunista propagandaduma. A milliárdosoknak politikai érdeke a kommunista hadseregeket ilyennek lefesteni, hiszen a végén még valakinek eszébe jutna, hogy azok a fiúk felszabadítani jöttek minket, és nem azért, hogy mindenkit megerőszakoljanak. Talán akkor egyesek végre meglátnák bennük a hősiesség és az önfeláldozás példaképeit, és akkor a hazánk területén elesett hősök sírja is békében gondozva lenne, vagy legalábbis ne lenne állandóan fasiszták által meggyalázva.
Minden egyenruha ártatlan?
Természetesen nem. Mindenki tisztában vele, hogy a háborúnak állandó kelléke a háborús bűncselekmény, azokat eliminálni nem lehet. Bárki, aki háborút indít bűncselekményt követ el, és felelős nem csak a háborús bűnökért, hanem a háborúért is mint bűnért. Legalábbis egy ideális világban így kell lennie. Hadseregek egészei nem sújthatók kollektíven a bűnösséggel, hiszen a katonák többsége kényszerből vesz részt az adott konfliktusban. Ki kell emelnünk azonban néhány kivételt, amikor az egyenruhát ért támadások igenis jogosak. A hitleri Németország nyílt antiszemita, fasiszta, nacionalista, antikommunista, rasszista és terrorista diktatúrát folytatott. Azon önkéntesek, akik ezzel egyet értettek, és szabad akaratukból támogatták ezeket az ideológiákat: bűnösök. A náci Németországban pedig több hadosztálynyi önkéntes teljesített szolgálatot, például az SS berkeiben. Ők egyértelműen a terrorista diktatúra támogatói voltak, kollektíven bűnösök. Fontos különbség a hitleristák és a Vörös Hadsereg között, hogy a szovjetek sosem adtak ki parancsot háborús bűncselekmények szisztematikus végrehajtására. (A sokfelől vitatott katyini mészárlás több verziója szerint az NKVD műve volt – vagy a németeké -, és a Vörös Hadseregnek nem volt köze hozzá.) A Vörös Hadseregben elkövetett bűncselekmények szórványosak voltak, természetesen felső parancs nélkül. Ezzel szemben náci halálosztagok egyértelmű háborús bűncselekményekre lettek kiképezve és bevetve, a teljes vezérkar és az abban részt vevő személyi állomány tudtával. A koncentrációs táborok személyzete és az Einsatzgruppen nevű halálosztagok pontos tervek szerint lettek mozgatva és bevetve, céljaik között szinte csak háborús bűnök elkövetése szerepelt. A náci hadsereg többi fegyverneme sem volt makulátlan. A Luftwaffe légi armadája szisztematikusan pusztított civil létesítményeket, még az amerikai és brit csapatok is alkalmazták a terrorbombázást (lásd Drezda). A szovjet légierő ilyen taktikát soha nem alkalmazott. A náci haditengerészet mindennaposan alkalmazta a civil tengerjárók elleni terrortámadásokat, és a Wehrmacht katonái is sokszor parancsra részt vettek civilek tömeges kivégzésében.