De sajnálatosnak tartjuk, hogy ezeknek az imperialista köröknek sikerült nem egy valóban humánus és tisztességes embert is rútul becsapva arra mozgósítani, hogy a bűnös ellenforradalmároknak adandó kegyelemért felemeljék szavukat.
Azoknak a személyeknek az állásfoglalásával kapcsolatban, akik nem ismerve a tényeket — jóhiszeműen —, súlyos bűncselekménnyel terhelt ellenforradalmárok számára kegyelmet kértek a magyar kormánytól, három dologról szeretnék szólni.
Először: gondoljanak az ilyen jóhiszemű emberek arra, hogy mielőtt olyan magyar ellenforradalmárok számára kérnek kegyelmet, akik a barbárságban a Hitler-fasisztákat is túlszárnyalva, lábuknál fogva akasztottak fel esküjükhöz, népükhöz hű, haladó embereket— az emberiesség nevében előbb az algériai, ciprusi, omani, kenyai és még sokfelé található igaz hazafiak érdekében kellene fellépniük, akiket azért kínoznak és gyilkolnak ma is tömegesen, mert hazájuk függetlenségéért küzdenek az imperializmus ellen.
Másodszor: megkérdezem ezeket a jóhiszemű humanistákat, tudtak volna-e amnesztiát javasolni a tavalyi év tavaszán a magyar országgyűlés épületének kupolacsarnokában akkor, amikor az Elnöki Tanács elnöke átadta a népi hazájukat halálukig védő, meggyilkolt emberek hozzátartozóinak a kitüntetéseket? Mit tudtak volna mondani az emberiesség nevében a gyilkosoknak és felbujtóiknak adandó bűnbocsánatról és kegyelemről az ott megjelent mintegy 280 zokogó munkás és paraszt édesanyának, apának, özvegynek és az árván maradt gyermekeknek? Azt gondolom, hogy ott és akkor ők se tudtak volna megbocsátást kérni a Maléter-félék, de még a Déry Tibor-félék számára sem.
A harmadik kérdés, amelyről az amnesztia kapcsán szólnom kell, már nem a múlt, hanem a jövő kérdése. Mi valóban az emberiesség álláspontján vagyunk, de annak értelme szerintünk másban van. Nekünk és a mindenkori magyar kormánynak legfőbb kötelessége őrködni a nép, a több mint kilenc és félmillió magyar állampolgár békéje és nyugalma fölött, kötelességünk az ő életüket és vérüket védelmezni, amely számunkra milliószor drágább, mint a gyilkos ellenforradalmároké. Fontosabb ez nekünk, mint egy Nyugatról ígért vállveregetés és helyeslés, amit arra az esetre helyeztek kilátásba nekünk, ha közkegyelmet adunk az ellenforradalmi felkelésben főbenjáró bűncselekményt elkövetett bűnösöknek.