Olyan országban élünk, ahol lemondásra akarjuk felszólítani azokat a politikusokat, akikről kiderül, hogy a legnagyobb aljasságokat követték el a társadalom ellen. Meglopták, vagy elküldték a fiaikat meghalni távoli rablóháborúkba. A mi politikusaink azonban még csak le sem mondanak, holott kulturált országok kultúrált politikusai ilyenkor nem csak a pozícióiktól köszönnek el, de golyót is eresztenek saját fejükbe. Miért? Mert van szégyenérzetük, amellyel tisztességes ember nem tud együtt élni.
A wikipedián 18 magyar szerepel az öngyilkos politikusok listáján. Közülük egy volt, aki lelkiismereti okokból húzta meg a ravaszt: Teleki Pál.
Teleki Pál
Teleki Horthy hű támogatójaként „sikeresen” működtette a fasizmust, és belevitte hazánkat a második világégésbe, de valahol érezte, hogy ez tisztességtelen lépés volt. Megírta búcsúlevelét a kormányzónak, majd úriemberhez méltóan golyót eresztett a fejébe. Ez természetesen nem menti fel az alól, hogy „hullarablóvá” vált.
Teleki Pál fia, Teleki Géza szintén öngyilkosságot követett el, azonban ő gyógyíthatatlan betegsége miatt tette ezt. A halálba felesége is követte.
Szintén betegség miatt lett öngyilkos Rajner Pál, aki részt vett az 1848-as forradalomban, majd 1869 és 1871 között belügyminiszter volt. 1871-ben neurológiai betegsége miatt lemondott, majd szeptember 9-én öngyilkos lett.
Súlyos betegség miatt lett öngyilkos Nagy Miklós oktatásügyi miniszter 1974-ben.
Rónai Zoltán az első világháború előtt újságíró volt a Népszavánál és a Szocializmus című lapnál. 1919-ben igazságügyi népbiztos volt a Tanácsköztársaság alatt. Azt a centrista és inkább Kautsky-val rokonszenvező Kunfi Zsigmondot támogatta, aki akkoriban oktatásügyi népbiztos volt, majd 1929-ben, Bécsben szintén öngyilkosságot követett el. Rónai Zoltán a fehérterror elől Ausztriába menekült, majd Franciaországban és Belgiumban is megfordult. Közben Vándor Zoltán álnéven továbbra is szerkesztője maradt a Szocializmusnak. 1940. május 17-én, Belgium náci lerohanásakor öngyilkosságot követett el.
A Tanácsköztársaság népbiztosai közül még Csizmadia Sándor mezőgazdasági komisszár lett öngyilkos 1929-ben, azonban ő sem lelkiismereti okok miatt.
Pap János
Idős korában lett öngyilkos Pap János, aki 1961 és 1963 között volt belügyminiszter, illetve a Magyar Nemzeti Bank utolsó kommunista elnöke, Bartha Ferenc.
Valószínűleg politikai kudarcai miatt lett öngyilkos Beniczky Ödön, Horthy Miklós tanácsadója volt, de IV. Károly támogatta, amikor vissza akarta venni a trónt. Ezért egy időre le is tartóztatták, majd szabadulása után nem választották meg képviselőnek, és 1931-ben öngyilkos lett.
Depresszió miatt három – egy lapon nem említhető – politikai szereplő halt meg: Széchenyi István, Daróczi Dávid és Eszes Tamás, a neonáci véderő parancsnoka, aki 2011. november 3-án akasztotta fel magát.
Jurcsek Béla hazánk náci megszállása után a Sztójay-kormány mezőgazdasági minisztere volt, majd a nyilas hatalomátvétel után népjóléti miniszter, amely pozíciójában teljesen kiszolgálta a német hadsereg érdekeit Magyarországon. A vörös hadsereg elől Ausztriába menekült, ahol öngyilkos lett.
Csatay Lajos
Kollégája, Csatay Lajos, a harmadik magyar hadsereg parancsnoka is öngyilkos lett, ám ő nem a szovjetektől rettegve, hanem a náciktól, hiszen halála előtt a Gestapo letartóztatta. Hadsereg-parancsnoksága előtt a honvédei számos bűncselekményt hajtottak végre jugoszláv és szovjet földön.
Cikkünk írása közben kaptuk a szomorú hírt, hogy a PM aktivistája, Rózsa Milán valószínűleg öngyilkos lett. A fiatalember depresszióval küzdött és egy vonat gázolta halálra.