Ahogy Marcello Truzzi, Amerikában élő, elismert szkeptikus és szociológus egyszer mondta: „A rendkívüli állítások rendkívüli bizonyítást igényelnek.” Ez a megállapítás sajnos nem gátolja meg szerte a világon az embereket, hogy olyan dolgokat higgyenek, amelyek bizonyíthatóan valótlanok, és az Ítélkezés és Döntéshozás újság egy újonnan publikált tanulmánya megmutatja, hogy azok, akik sokkal fogékonyabbak arra, amit a szerzők a „marhaság” (eredetiben bullshit) terminussal illetnek, kevésbé gondolkodók és kevésbé intelligensek, mint társaik.
A mélyenszántó kinyilatkoztatásokat, az elképesztően homályos állításokat és a tudományosan hangzó koholmányokat a kutató szerzők „marhaságoknak” tekintették, amelyet 200 alkalommal írtak le egyetlen akadémiai cikkben. Egy ilyen példa a marhaságokból: „A rejtett jelentés átalakítja a páratlan absztrakt szépséget.” Ez valójában értelmetlen, de úgy tűnik, mintha közölne valami, mert szerves nyelvtani struktúrája van, amit ezzel járóan felismerünk.
Gordon Pennycook, Ph.D. a kanadai, ontarioi Waterloo Egyetemről egy weboldalt használt, hogy véletlenül generáljon mélyenszántó frázisokat, hogy bemutassa, milyen könnyű marhaságokat alkotni. „A gyógyítás a remény növekedése. Vibrálunk, létezünk, újjászületünk” volt a frázis, amely a honlapot látogatókat köszöntötte.
„Morfogenetikus mezőkként létezünk. A jólét konstans” is egyike a sok marhaság frázisnak, amelyet a kutatók weboldala generált.
Pennycock és kutatócsapata 300 tesztalanyt toborzott, hogy osztályozzák ezeket az véletlenül generált marhaságokat egy relatív, egytől ötig terjedő tetszőleges skálán. Átlagban a mondatok 2,6-os átlagot kaptak, azt sugallva, hogy az idézetek félúton voltak a „kevéssé és a meglehetősen mély” között.
A résztvevők 27%-a 3,0-ás vagy annál nagyobb átlagú eredményt adott. Ez azt jelentette, hogy a résztvevők negyede úgy érezte, hogy az értelmetlen frázisok „mélyrehatóak vagy nagyon mélyrehatóak.”
Egy második tesztben ezek a résztvevők a való élet példáiból kaptak marhaság-frázisokat: Felkérték őket, hogy olvassák és értékeljék a Deepak Chopra, New Age spiritualista tweetjeit, aki híresen szorongást vált ki a fizikusokból, mivel kvantummechanikai terminológiát „kölcsönöz”, és azt rendkívül hibásan használja. A biológusok szintén nincsenek ettől meghatva.
Nem okozott meglepetést, hogy amikor ezeket a tweeteket összevetették a computer generálta marhaság aforizmákkal, az átlag osztályozás nagyon hasonlított az első teszthez, azt sugallva, hogy a véletlenül generált és az ember alkotta marhaságok alapvetően megkülönböztethetetlenek.
Egy végső teszt során felkérték a résztvevőket, hogy osztályozzanak mind hétköznapi mondatokat és jól-ismert „mélyenszántó” mondásokat. Ahogy várható volt, az előbbieket nem igazán értékelték nagyon magasra, míg a népileg inspirált mondásokat (például, hogy „a vizes ember nem fél az esőtől”) mélynek tekintették.
Amikor az egyéni eredményeket összehasonlították a személy mért számolókészségével, verbális intelligenciájával, vallásos hitével, valamint a metaforikus és betű szerinti állítások közti különbségtétel képességével, világos minta rajzolódott ki. Azok, akik inkább hisznek földöntúli összeesküvés-elméletekben; azok, akik azt hiszik, hogy az alternatív medicina hatásos; azok, akik erősen hisznek a paranormális jelenségekben és azok, akik összekeverik a metaforákat a tényszerű információdarabokkal, nem a leganalitikusabb vagy legintelligensebb emberek.
A cikk egy értelmes – és talán némileg mély – állítással zárul: „Mások marhaságai elutasításának jobb megértésének az a haszna, hogy megtanítja nekünk, hogyan ügyeljünk saját marhaságainkra.” Carl Sagan, aki egyszer elmagyarázta, hogyan fogta fel az áltudományos ostobaságokat a „Halandzsa Felderítésének Művészetével”, bizonyára kedvelte volna ezt a cikket.
Forrás: IFLScience.com
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.