A fertőző betegségek az emberiség egész történelme alatt első számú egészségügyi problémák voltak. A baktériumok, vírusok és paraziták által okozott megbetegedések elképzelhetetlen mértékű szenvedést – és halált – hoztak az emberiségre.
Olykor a háborúk mészárlását is felülmúlták a hozzájuk köthető járványok okozta pusztítások, köztük a „Nagy” Lajos királyunk hadjáratai miatt kitört pestis – aki ezzel tízezrek halálát okozta, mégis utcák, terek, iskolák vannak elnevezve róla – vagy az első világháborút követő spanyolnátha – hogy csak két példát említsünk a számtalanból. Az antibiotikumok megjelenéséig (1940-es évek) igazán hatékony oki terápia nem is létezett. Azonban a megelőzés már jóval előbb jelen volt. A 18. század végén már nagyban folytak a kísérletek, a XIX. század elején pedig már meg is kezdődtek népegészségügyi szinten az oltások, sőt megjelentek a kötelező vakcinák. Ezek pedig roppant eredményesek voltak. A legnagyobb eredményt a feketehimlő teljes eradikálásával érte el a tudomány. A vakcinák ma is emberek százmillióinak életét teszik az adott betegségtől mentessé, sok esetben számos haláleset elkerülhető. Csak az Egyesült Államokban évente 33.000 életet mentenek meg, 14 millió fertőzést akadályoznak meg és 10 milliárd dollár orvosi kezelési költséget spórolnak meg közvetlenül és további 30 milliárd járulékos költséget a társadalomnak. A vakcinák megjelenésével egy időben mégis megjelentek ennek a gyakorlatnak az ellenzői is. Tevékenységük azonban nem pusztán káros, de halálos.
A vakcina-ellenesség története
A vakcinák történetük során számos fejlődésen mentek keresztül. Használtak gyengített kórokozókat, megjelentek a toxinok hatástalanított változatai, a toxoidok, amelyek betegséget nem okoznak, de az immunrendszert aktiválják, majd a genetika megjelenésével már a DNS felhasználásával gyártottak újabb vakcinákat. Mindezen óriási és folyamatos fejlődés ellenére a vakcina-ellenesség majd’ 300 év alatt semmit nem változott. A szemléletük pont olyan tudománytalan, bigott és hamis, mint az 1700-as években. Számos „eszmeiségből” táplálkoznak. Elsőként a vallásos népbutítás jön elő. Az elméletek szerint a betegségeket isten büntetésként küldi az emberekre, tehát az ellenük való védekezés istentelen cselekedet. A vakcinák szerintük a sátán művei. Ezekhez az elképzelésekhez még ma is sokan ragaszkodnak, de idővel ez a felfogás némileg lazult. Helyette megjelentek más vallásos magyarázkodások, de alapjában véve az indíttatás ugyanaz: a vallás legnagyobb ellenségei, a tudomány és a józan ész elleni fellépés. A vakcinák ellen még szervezetek is alakultak, természetesen mindig valamiféle keresztény szektás alapon. Egyik legismertebb képviselőjük William Tebb, aki az USÁ-ban ténykedett az 1800-as évek végén, aki a swedenborgiánus szekta befolyása alatt állt. A keresztény dogmatizmus mellett elfért elméjében a liberalizmus is, ezért olyan pozitív szerepeket is vállalt, mint a rabszolga-felszabadító mozgalom támogatása, de Robert Owen, utópista szocialistával is kapcsolatba került. Ő már nem hitt a betegségek isteni eredetében, ezért a malária elől Angliába menekült. 1897-ben visszatért az Egyesült Államokba, ahol hatékony kampányt kezdett a feketehimlő oltás ellen. Az eredmény kézzelfogható volt: az oltást sokan visszautasították, és újra feketehimlő járvány tizedelte meg az embereket. A vakcina-ellenesség számos alkalommal ütötte fel a fejét, alaptalan félelmet (hisztériát) keltve az emberekben. Újabban az MMR vakcina elleni fellépés és tömeges visszautasítás miatt tört ki súlyos kanyaró az Egyesült Államokban. 2001-ben Nigériában vallásos és konzervatív politikai vezetők győzték meg a szülőket, hogy ne oltassák be a gyermekeiket polio-vakcinával (járványos gyermekbénulás). Az elkövetkező hat évben 30-szorosára nőtt a fertőzöttek aránya. A kanyaró oltás is kimaradt, ami 20.000 megbetegedést és több száz halálesetet okozott. Ami még megdöbbentőbb – és társadalmi jelentősége van -, hogy a Nigéria közelében fekvő tíz országban is újra megjelent a poliovirus okozta betegség, pedig korábban attól mentesek voltak!
A vakcinák jók és hatásosak
A vakcinák hatásossága minden esetben tudományosan bizonyított. Számos fertőzés eltűnt, még hazánkban is. A mumps, kanyaró, rubeola, szamárköhögés, torokgyík (diftéria) és a tuberkulózis már nem számítanak olyan rettegett betegségnek, mint a felszabadulás előtti korban. Sokan csak hírből ismerik. Az orvostársadalom új generációi klinikai gyakorlatuk során nem, csak a tankönyvekben találkoztak olyan betegségekkel, amelyek korábban komoly problémát okoztak a hazai közegészségügynek. Ez olykor diagnosztikai csapdát jelent, mert az orvos nem is gondol olyan ritka betegségre, mint a torokgyík, pedig ezek – a tuberkulózissal együtt – kezdenek újra megjelenni, ahogy terjed a vakcinák elutasítása és a tömegnyomor! A vakcinák eredményessége mindazonáltal megkérdőjelezhetetlen. Ám, amíg ha valaki meghal vakcina beadása után rövid idővel – még ha semmi kapcsolat sincs a kettő között –, az látványos, és óhatatlanul adattá válik. Ha valaki vakcina beadása után nem hal meg egy betegségben, amiben akár elhunyhatott volna, azt senki nem észleli. A hatékonyságra úgy lehet következtetni, ha vakcinált területen valami oknál elmarad az oltás (akár vakcina-hisztéria következtében), és ott járványok kezdődnek; vagy hasonló környezetű vakcinált és oltatlan területek morbiditási adatait hasonlítjuk össze.
Vakcina mellékhatások és katasztrófák
Természetesen, mint mindennek a világon, vannak hátulütői, sajnálatosan áldozatai is. Minden emberi tevékenység magában foglalja azokat a baleseteket, előre nem látható problémákat, amelyek akár extrém esetben halálhoz is vezetnek. Ez igaz a közlekedésre, a sportra, a munkára, de akár a legveszélytelenebb hétköznapi tevékenységekbe is bele lehet halni, ha a körülmények összejátszása olyan. Ám ezekről a tevékenységekről lemondani balgaság lenne. Természetesen az orvosi tevékenység is – akaratán kívül – eredményezhet szerencsétlenségeket, még a legprofibb ellátás keretein belül, a szakma szabályainak betartása mellett is. A biológia bonyolultsága ugyanis extrém esetekben kiszámíthatatlan, így a vakcinológia történelmében is előfordult, hogy 2-3 millió oltott emberből 1 elhunyt a vakcina miatt, mert olyan immunológiai státuszuk volt, hogy fertőzést eredményezett az injekció. Emberi mulasztás is előfordult, amely során Lübeckben tévedésből 250 gyermek virulens baktériumtörzzsel keveredett BCG oltóanyagot kapott TBC ellen. A gyermekek negyede hunyt el. Az oltási katasztrófa miatt két évtizeden keresztül voltak bizalmatlanok az emberek a BCG-vel szemben, amely bizonyára sokkal károsabb volt, mint maga az oltási katasztrófa. A védőoltások mellékhatásait, szövődményeit, sőt az oltási katasztrófákat is figyelembe véve még mindig túlnyomóan a vakcinák használatának irányába lendül ki a mérleg nyelve. Az oltások kockázata minimális azokhoz az előnyökhöz képest, amelyet a vakcináknak köszönhetünk.
Autizmus
A vakcinák egyik kísérőanyaga a higanytartalmú vegyület, a tiomerzál, amelyet meggyanúsítottak az autizmus számának növekedésével, mivel véletlenül egy időben jelent meg az autizmus számának növekedése a tiomerzál használatának fokozódásával. Semmiféle egyéb kapcsolatot nem tudtak igazolni a két statisztika között, mindezek ellenére számos vakcinából kivették a tiomerzált, amely hatására az autizmus előfordulása semmit sem változott, a megszokott mértékű növekedést mutatta, holott csökkennie kellett volna szignifikáns kapcsolat esetén. Az MMR vakcinát is kapcsolatba hozták az autizmussal. 1998-ban Wakefield és 12 társszerzője jelentetett meg cikket a The Lancet orvosi folyóiratban a témáról. A cikket számos tudományos támadás érte. Az autizmus és a vakcinák kapcsolatát bizonyítani senki nem tudta. 2004-re a 12 társszerző közül már 10 és a Lancet szerkesztősége is visszavonta az akkori cikket. A felelőtlen írás hatására az angliai vakcinálás kb. 20%-kal csökkent. Végül soha senki nem talált kapcsolatot a vakcinák és az autizmus között, a hisztéria azonban súlyos betegségek előfordulásának gyakoriságát növelte.
Liberalizáció
A vakcina-kritikusok egy másik csoportja, akik ugyan egyetérthetnek a védőoltások hatékonyságával, azonban ellenzik, hogy ez kötelező legyen, az ember szabadságjogaira hivatkozva. Abban igazuk van, hogy az embernek egyénileg ténylegesen legyen joga beleszólni a vakcinálásába. De az ember nem egyéni lény, hanem társadalmi! Ennél fogva a megfelelő immunizálás nem magánügy, hiszen a társadalmi lét önmagában hordozza embertársaink megfertőzését saját betegségeinkkel. Egy ember beoltásának elmaradása veszélyezteti a környezetében élőket. Ha védjük a vakcina-kritikusok egyéni jogait, akkor védeni kell a társadalom egészséghez való jogait is. Sok államban csak a bizonyítottan oltott gyermekek járhatnak bizonyos óvodákba, iskolákba. Azonban ezek csak az intézmények. Az utcán, tömegközlekedési eszközökön, minden emberi kontaktussal fertőzésveszély is együtt jár, ezért nem magánügy. Bizonyos védőoltások kötelezővé tételére igenis szükség van.
A vakcina-ellenesség terjedése
Szerencsére a magyar többségi társadalom jelenleg mentes olyan vallási fanatizmusoktól, amelyért akár saját vagy a gyermekük egészségét is feláldoznák. A vakcinák iránti bizalmatlanság mégis terjed. Ennek elsődleges oka a rossz tapasztalat. Az információs társadalomban ugyanis gyorsan terjednek rémhírek, és az emberek többsége manapság fogékony a hisztériára. A média ezt tovább képes erősíteni, mivel a fogyasztás növelésének hatékony módja a félelemkeltés. Ha vakcina miatt valaki esetleg sajnálatos módon meghal, a képe pillanatok alatt terjed a neten, hatásvadász szövegekkel illusztrálva. De a vakcinák legenyhébb mellékhatása, akár egy láz is jelentős félelmet kelt, és a hír elég gyorsan terjed. Az emberi tapasztalat megváltozott az évtizedek alatt. Az anyák már nem találkoznak ugyanis olyan betegségekkel, mint a torokgyík. A vakcinának köszönhetően senki nem szembesül vele, a betegségtől való félelmet ezért más félelmek váltják fel, ezek pedig pont a gyógyszerek és a vakcinák. Ha gyermekek diftériában halnának meg, akkor diftéria-ellenes képek terjednének a facebookon. Szomorú történetek mindig keletkeznek, amikor valaki meghal vakcina beadása után. Azonban ezekben az esetekben nincs bizonyítva semmiféle kapcsolat a vakcina használata és az elhalálozás között. Ellenben vannak szomorú történetek, amikor valaki meghal a védőoltás kihagyása miatt, ezekben az esetekben azonban klinikailag bizonyítani lehet, hogy a páciens olyan betegségben halt meg, amely oltással megelőzhető lett volna.
Vakcina-biznisz = összeesküvés?
A vakcina-ellenes összeesküvés-elméletek többsége üzleti alapú. Az elgondolás szerint a félelemkeltéssel akarnak emberektől pénzt behajtani a gyógyszercégek. A gyógyszercégek gátlástalan üzleti természete nyilvánvaló. Ettől azonban a tudományos világ eredményei a gyógyszerek és vakcinák területén megkérdőjelezhetetlenek. Pusztán az üzleti alapú egészségügy borzalmas működése alapján a vakcinák és gyógyszerek hatékonyságát megkérdőjelezni logikailag hibás. A kettő ugyanis – ha nem is teljesen, de – külön rendszer, amely ugyan kapcsolódik, de más törvényeknek engedelmeskedik. A tudomány ugyanis a természet, az egészségpiac pedig a kapitalizmus törvényeit kénytelen betartani (már ahol tőkés rendszer van). Számos más összeesküvés-elmélet is létezik, ezek általában szélsőjobboldali ostobaságok, amelyek arról próbálják meggyőzni az embereket, hogy titkos csoportok (zsidók, illuminátusok) az emberiség kiirtására törekszenek. Vannak, akik a túlnépesedés megállítását és az emberiség vakcinák általi megritkítását sejtik az oltások mögött. Ennek ellent mond, hogy azokat már kétszáz éve alkalmazzák, amikor még nem volt túlnépesedés.
A vakcina-ellenesség halálos
A vakcina-ellenes kampányok története már megmutatta, hogy ez a fajta tevékenység roppantul káros. Legtöbb esetben ezek szórványos, hétköznapi esetek, ám sokszor társadalmi jelentőségű problémát okoz, mint a már említett nigériai járvány. Nem ez volt az egyetlen. 1873-ban Stockholmban a vallásra és a szabadságjogokra hivatkozva oltásellenes hangulat tört ki. A 90%-ig beoltott Svédország fővárosában 40%-ra esett vissza a vakcináltak száma. Ki is tört a feketehimlő. 1978-ban az Egyesült Királyságban egy prominens akadémikus állította, hogy a szamárköhögés vakcina nem hatékony és kockázatos. Az oltás igénybevétele 81%-ról 31%-ra esett vissza. Az akadémikus tévedett, az eredmény súlyos járvány, melyben sok gyermek meghalt. A svédek nem tanultak a himlőből, és biztonságban érezték magukat a fejlődő országokban évente 300.000 halálesetet okozó szamárköhögéstől, ezért elhagyták az oltást 1979 és 1996 között. A gyermekek 60%-át érintette a betegség, de a szoros orvosi beavatkozás következtében évi egyre sikerült a halálozást csökkenteni. 1999-ben egy kis holland közösség és az iskolájuk vallási okokból nem oltatta be magát kanyaró ellen. Az eredmény 2961 megbetegedés, 68-an kerültek kórházba, hárman meghaltak. A Wakefield cikk után, 1999-ben sok ír utasította vissza az MMR vakcinát, amely Észak-Dublinban eredményezett helyi járványt és több halálesetet. 2005-ben az Egyesült Államok Indiana tagállama engedélyezte a szülőknek, hogy elutasítsák az MMR-t. Ki is tört a kanyarójárvány. Az említett példák is igazolják, hogy a vakcinák hatékonyak, hiszen elhagyásukkor az adott betegség incidenciája meggyőző mértékben emelkedik, járványok törnek ki.
Egyéb tagadások
A holokauszt az emberiség történelmének legjobban dokumentált fejezete. Az evolúció minden tudományterület által igazolt elmélet (több mint elmélet). A vakcinák hatékonysága és eredményei szintén megkérdőjelezhetetlenek. Mégis mind a három jelenség bekerül különböző – általában vallásos és szélsőjobboldali – elemek célkeresztjébe. A holokauszt és az evolúció tagadásának áltudományos jellege és politikai célzata nagyon hasonlít a vakcinák összeesküvés-elméleteire. A haladásellenes elemek ellensége a tudomány, amely nem csak a termelőeszközök fejlődését segíti elő, hanem a társadalmi haladást is alátámasztja, ennél fogva a konzervatív ideák ellenfele. A vakcina-tagadás – a társadalmi hisztérián túl – nem cél, hanem eszköz, amely által szélsőséges ideológiák tudják népszerűsíteni magukat.
Dr. Buzási Péter
mikrobiológus rezidens
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.