Több mint 32 ezer haláleset, az összhalálozás 26 százaléka elkerülhető lett volna jobb egészségügyi ellátórendszerrel és hatékony népegészségüggyel 2014-ben Magyarországon – írja a napi.hu.
A kormány propagandája szerint Magyarország már nem csak „erősödik”, hanem már révbe értünk, „erős és büszke ország” lettünk.
A legújabb statisztikák azonban azt mutatják, hogy az egészségügyi rendszerünk hiányosságai óriásiak. Egyre több területen nő a lemaradás az unióhoz képest.
Bár a világ számos országában elterjedt az egészségügyi helyzetértékelés különféle indikátorok alapján, azonban ilyen típusú jelentés csak most készült először.
A felmérést az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinálta.
Az eredmények sok esetben lesújtók. A várható élettartam tekintetében Magyarország az EU-28 országok közül a 24. helyen van. A rosszindulatú daganatok tekintetében utolsók vagyunk. Az ischaemiás szívbetegségek területén a 26. helyre kerültünk.
A magyar lakosság 17%-a nem jut 30 percen belül sürgősségi ellátáshoz. Alacsony a CT és MR kapacitás, amely nélkülözhetetlen bizonyos betegséges alapos és gyors diagnosztikájához.
A várólisták regionálisan szintén eltérnek az országban. Baranyában átlag 154 (!) nap az átlagos várakozási idő bizonyos műtétekre, de a legjobban teljesítő közép-Magyarország is 31 nappal zárt. Érdekesség, hogy Vas megyében 125 nap, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csupán 43 nap a várakozási idő.
2014-ben a lakosság 7%-a nem kapott szükségesnek vélt egészségügyi ellátást! A romák esetében ez 2,2-szer magasabb volt, mint a nem romák esetében Az egészségügyi ellátás elmaradása alapfokú végzettség esetén 1,8-szer, a legalacsonyabb jövedelműek esetén pedig 3,9-szer volt nagyobb, mint a legmagasabb jövedelmű ötödbe tartozóké. Magyarul: a szegények sokkal kevésbé jutnak hozzá a szükséges egészségügyi ellátáshoz, mint a gazdagok.
Bár a normális állami egészségügy lényegében megszűnt Magyarországon, a lakossági kiadások fedezik az összegészségügyi költségvetés 28,3%-át. A hasonló rendszerű országokban ez nem haladja meg a 15%-ot. A háztartások kiadásainak 5-6%-át teszik ki egészségügyi kiadások.
A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy az állam keveset költ egészségügyi kiadásokra, a lakosság viszont sokat!
Az „ingyenes” egészségügyi ellátásra az állam a GDP 4,8%-át költi (nagyon alacsony), a lakosság pedig 30%-ban közvetlenül finanszíroz (nagyon magas)!