A MI IDŐNK
  • Főoldal
  • Bemutatkozás
  • Impresszum
  • Manifesto of the European Left
  • English

A MI IDŐNK

AZ EURÓPAI BALOLDAL PORTÁLJA

Menu
  • Hírek
    • Belföld
    • Külföld
  • Forradalom
  • Antiimperializmus
  • Antifasizmus
  • Elemzés
  • Programok
  • Tudomány
  • Kultúra
  • Történelem
  • Európai Baloldal
  • EP Baloldal
  • Környezetvédelem
  • Ateizmus
  • Kurdisztán
  • Koronavírus

32 ezer magyar hal meg évente az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai miatt

2017. június 12.

Több mint 32 ezer haláleset, az összhalálozás 26 százaléka elkerülhető lett volna jobb egészségügyi ellátórendszerrel és hatékony népegészségüggyel 2014-ben Magyarországon –  írja a napi.hu.

A kormány propagandája szerint Magyarország már nem csak „erősödik”, hanem már révbe értünk, „erős és büszke ország” lettünk.

A legújabb statisztikák azonban azt mutatják, hogy az egészségügyi rendszerünk hiányosságai óriásiak. Egyre több területen nő a lemaradás az unióhoz képest.

Bár a világ számos országában elterjedt az egészségügyi helyzetértékelés különféle indikátorok alapján, azonban ilyen típusú jelentés csak most készült először.

A felmérést az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinálta.

shutterstock_74641645

Az eredmények sok esetben lesújtók. A várható élettartam tekintetében Magyarország az EU-28 országok közül a 24. helyen van. A rosszindulatú daganatok tekintetében utolsók vagyunk. Az ischaemiás szívbetegségek területén a 26. helyre kerültünk.

A magyar lakosság 17%-a nem jut 30 percen belül sürgősségi ellátáshoz. Alacsony a CT és MR kapacitás, amely nélkülözhetetlen bizonyos betegséges alapos és gyors diagnosztikájához.

A várólisták regionálisan szintén eltérnek az országban. Baranyában átlag 154 (!) nap az átlagos várakozási idő bizonyos műtétekre, de a legjobban teljesítő közép-Magyarország is 31 nappal zárt. Érdekesség, hogy Vas megyében 125 nap, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csupán 43 nap a várakozási idő.

2014-ben a lakosság 7%-a nem kapott szükségesnek vélt egészségügyi ellátást! A romák esetében ez 2,2-szer magasabb volt, mint a nem romák esetében Az egészségügyi ellátás elmaradása alapfokú végzettség esetén 1,8-szer, a legalacsonyabb jövedelműek esetén pedig 3,9-szer volt nagyobb, mint a legmagasabb jövedelmű ötödbe tartozóké. Magyarul: a szegények sokkal kevésbé jutnak hozzá a szükséges egészségügyi ellátáshoz, mint a gazdagok.

Bár a normális állami egészségügy lényegében megszűnt Magyarországon, a lakossági kiadások fedezik az összegészségügyi költségvetés 28,3%-át. A hasonló rendszerű országokban ez nem haladja meg a 15%-ot. A háztartások kiadásainak 5-6%-át teszik ki egészségügyi kiadások.

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy az állam keveset költ egészségügyi kiadásokra, a lakosság viszont sokat!

Az „ingyenes” egészségügyi ellátásra az állam a GDP 4,8%-át költi (nagyon alacsony), a lakosság pedig 30%-ban közvetlenül finanszíroz (nagyon magas)!

Belföld, Elemzés, egészségügy
Facebook Pagelike Widget

RSS | Atom

Hirdetés

Hirdetés

Copyright © 2023 A MI IDŐNK.

Magazine WordPress Theme by themehall.com