Magyarországot is elérte a járvány márciusban, ami elkerülhetetlen volt egy ilyen mértékben globalizált világban. Az első magyarországi koronavírus-fertőzést március 4-én jelentette be Orbán Viktor mint az Operatív Törzs irányítója. Egy hétre rá, március 11-én, bevezették a vészhelyzetet.
A vészhelyzet kihirdetése után viszonylag hamar érkeztek olyan döntések, amelyek az emberek érintkezését jelentősen csökkentették. Ilyen volt a rendezvények betiltása vagy a digitális oktatásra való átállás. Utóbbira rengeteg panasz érkezett a tanárok részéről, hogy teljesen felkészületlenül érte őket, az átállásra nem volt elég idő és a kormány semmilyen érdemi segítséget nem adott, ami így sok gyerekhez el sem jutott.
Március 27. és május 4. között az egész országra vonatkozóan kijárási korlátozásokat rendelnek el, amelyek Pest megyére, később csak Budapestre tovább vonatkoztak. 3 napra a korlátozások bevezetése után elfogadják a felhatalmazási törvényt, amelyet nemzetközileg is rengeteg kritika ért, sok cikk született vele kapcsolatban. A járványkezelésre hivatkozva több országban is elfogadtak egy hasonló felhatalmazási törvényt, amely a rendeleti kormányzást teszi lehetővé, de azok időben korlátozva vannak, amelyet a kritikusok jogosan hiányolnak.
Elrendelték a kórházi ágyak kiürítését is. Elsőnek április 15-ét válaszották határidőnek, és az ágyak 60 százalékát akartak kiüríteni, majd később ezt korrigálták és az új határidő április 19. lett és a 60 százalék 50-re csökkent. Azonban még így is több, mint 30 ezer ágyról beszélünk, amelyeket koronavírus által fertőződött betegekre szánnak. Ez indokolatlanul magas szám, ha megfigyeljük, hogy a többi országban mennyi kórházi ágyra volt szükség és figyelembe vesszük az ország lakosságát. A járvány a gazdaságra is súlyos hatásokat gyakorol. Az erre adott válaszokat is sokan kritizálják, ugyanis nagyon leegyszerüsítve az embereknek nem adnak elég pénzt. Európában a legrövidebb ideig, 3 hónapig kapjuk az álláskeresési járadékot, amelynek az összegére nem lehet mondani, hogy kiemelkedően magas és nem is jár mindenkinek. Korábban, a járvány előtt is rengeteg kritika érte, ugyanis 3 hónap nem elegendő idő az álláskeresésre vagy átképzésre.
Eddig Magyarországon a megfertőződések száma nem érte el a 4 ezret és a koronavírusban elhunytak száma sem érte el az 500-at, ha hiszünk a hivatalos statisztikáknak.
Teljesen megítélni még nem lehet, hogy a kormány járványkezelése mennyire volt eredményes. Ezzel kapcsolatban ki kell várni a járvány végét, hogy teljes képet láthassunk és összehasonlíthassuk a többi ország eredményeivel, kudarcaival. Azonban az egyfajta bizakodásra adhat okot, hogy az adatok szerint Magyarországon egyelőre még nem szabadult el a vírus, de ez több európai országra elmondható, amit sokan a BCG oltással magyaráznak. Az viszont felháborító, hogy a rendeleti kormányzással visszaélve több olyan döntést is hoztak, amelyeknek semmi közük sincs a járványkezeléshez.
Kovács Márkó