A Latin-Amerika Társaság szolidaritási estet rendezett a Venezuelai Nagykövetség Hugo Chávez termében.
A diplomaták és a hazai vendégek mellett több latin- amerikai országból is érkeztek vendégek a fórumra. Kupi László megnyitója után, Raúl Betancourt Seeland, a Venezuelai Bolivári Köztársaság nagykövete emelkedett szólásra, aki hangsúlyozta a hazájában zajló folyamatok forradalmi és antiimperialista jellegét. Barak Obama amerikai elnök állításával szemben, a Nagykövet kijelentette, hogy „Venezuela nem veszélyt, hanem a reményt jelenti”. Elítélte a külső beavatkozást és az országa ellen folytatott nemzetközi médiakampányt. Hangsúlyozta, hogy Chávez elnök hirdette meg a 21. század szocializmusát, aminek a gyökerei latinamerikaiak, de figyelembe veszik más országok tapasztalatait. Szólt az újtípusú integrációról, amit olyan regionális szervezetek valósítanak meg, mint az ALBA és a Caricom. Raúl Betancourt Seeland követelte a Kuba elleni blokád azonnali megszűntetését és az amerikaiak által használt guantanamoi bázis kiürítését.
Julio César Cancio Ferrer, a Kubai Köztársaság nagykövete a kubaiak szolidaritásáról biztosította a baráti Venezuela népét. Idézte Fidel Castro szavait, hogy „jelenleg az életért folyik a harc a világban és egységet kell teremtenünk a pusztulás ellen”. Kijelentette, hogy a szocializmus jelenti a jövőt.
Julio César Cancio Ferrer kubai nagykövet
A rendezvényen felszólalt Noel Carillo, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága nemzetközi osztályának európai ügyekért felelős koordinátora is. Hangsúlyozta, hogy hazájában a részvételi demokrácián alapuló szocialista rendszer valósul meg. Megemlítette a KKP VII. Kongresszusának a fenntartható fejlődésre és a gazdasági modell korszerűsítésére vonatkozó határozatát, amit széleskörű társadalmi vita előzött meg. Elítélte az USA-nak a kubai belügyekbe történő beavatkozását, ami Washington szerint is megbukott. Az ország sikerének a kulcsa a kubaiak egysége. Hazája szolidáris az imperializmus elleni küzdelem első vonalában harcoló Venezuelával és más országok forradalmi erőivel.
A következő felszólaló Rodrigo Cabezas, a Hugo Chávez által alapított Venezuelai Egységes Szocialista Párt alelnöke volt. Kijelentette, hogy összpontosított politikai és gazdasági támadás folyik hazája ellen, amelynek célja, hogy elszigeteljék és letérítsék választott útjáról. Chávez elnök kezdeményezésére a szegénység felszámolása és az egyenlőtlenség csökkentése érdekében sikeres szociális programok indultak. Jelentős eredmény, hogy megszűnt az analfabetizmus és egymillióan elvégezték a középiskolát. A kubai orvosok segítségével lényeges változások történtek a barriok, a szegénynegyedek lakóinak egészségügyi ellátásában. A stabilitást segíti, hogy a hadsereget nem sikerült a nép ellen fordítani. A legfontosabb feladat, a kőolajipartól függő egyoldalú gazdasági szerkezet megszüntetése. Kiemelt harcot kell folytatniuk a korrupció ellen, ami nem fér össze a forradalmi erkölccsel. Követelte az öt és fél évtizede tartó Kuba elleni, amerikai blokád megszűntetését.
Rodrigo Cabezasszal, a Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSUV) alelnöke és Kupi László, a Latin-Amerika Társaság elnöke
Iole Iliada Lopes, a brazil Munkáspárt Perseu Abramo nevű alapítványának alelnöke megemlítette, hogy a demokráciára való hivatkozással a közelmúltban parlamenti puccsal leváltották Dilma Rouseff törvényesen megválasztott brazil államfőt. Az ország első női elnökének megbuktatása hátterében külföldi hatalmak állnak. A brazil baloldal hibát követett el, amikor alábecsülte jobboldal erejét és a média befolyását. Az államcsíny akkor történt, amikor a kormány jelentős szociális reformokat valósított meg. A nemzetközi és a hazai tökével összefonódott korrupt politikusok hatalomra kerülése figyelmeztetést jelent a térség baloldali kormányai számára is. Iole Iliada Lopes kijelentette, hogy „sokat kell tanulniuk Kuba és Venezuela tapasztalataiból”.
Juan Ramon Ruiz, Guatemalai Nemzeti Forradalmi Egység (URNG-MAIZ) nemzetközi titkára emlékeztetett a hazájában 1944-54 között lezajlott forradalmi hullámra, a régió „első tavaszára”. A térség helyzetét meghatározza az USA közelsége, mert a hatalmas „szomszéd” a katonai beavatkozástól sem riad vissza. 1954-ben Jacob Árbenz elnököt United Fruit érdekeinek megvédéséért a CIA buktatta meg. Pártjuk az 1996-ban véget ért, 36 évig tartó polgárháború gerilla mozgalmából alakult. Az országot jelenleg jobboldali kormány irányítja. A Forradalmi Egység egyetért a kubai és venezuelai testvérpártok céljaival. Hangsúlyozta, hogy nagyra értékelik az európai pártok szolidaritását.
A szenvedélyes hangú, a latin-amerikai forradalmi erőkkel való szolidaritásunkat kifejező gyűlésen részt vett Maite Mola az Európai Baloldali Párt alelnökével az élen, a párt végrehajtó bizottságának több tagja, köztük Vajnai Attila az Európai Baloldal-Munkáspárt 2006 elnöke is.
Munkatársunktól