1. Október 14-én Alekszandr Turcsinov, a parlament „elnöke” aláírta azt a nemrég elfogadott törvényt, amelynek tárgya: „A helyi önigazgatás sajátos rendje a Donyec-medence egyes térségeiben”. A törvényt azonmód továbbította is az államfő aláírására.
A törvényt sokan felületesen úgy nevezik – és értelmezik is –, mintha ezek az „egyes régiók” (a népi erők által ellenőrzött térségekről van szó) sajátos státuszt kaptak volna a jövőben decentralizálni ígért Ukrajna keretein belül. Andrej Purgin, a donyeckiek első miniszterelnök-helyettese ekként is ÜDVÖZÖLTE(?) a törvény megszületését. Mondván: a Donyeck-medence lakossága mostantól nem számít majd szeparatistának és terroristának Kijev szemében. Persze, hogy a törvény mennyit ér, azt majd megmutatja az idő – tette hozzá.
Pedig az idő már eddig is megmutatott sok mindent abból, mennyit is ér (miről is szól) ez a törvény valójában. A TÖRVÉNY, mindenekelőtt, JOGI KERETBE ÖNTI A MOSTANÁIG KIALAKULT STATUS QUO-T, annak befagyasztását. A TÖRVÉNY NYOMÁN AZ „ÁLLAMFŐ” LÉNYEGÉBEN KETTÉOSZTOTTA A KÉT MEGYÉT: a Kijev, illetve a népi erők ellenőrzése alatt álló körzetekre. A Kijev kezén lévő megyerészekbe az „államfő” új megyei kormányzókat nevezett ki. Kijelölte Luganszk megyének a junta ellenőrzése előtt álló része új székhelyét (Szeverodonyeck városát). Egyszersmind előre jelezte: a Donyec-medence újjáépítésére külföldről érkező segélyekből KIZÁRÓLAG A KIJEV ÁLTAL ELLENŐRZÖTT TERÜLETEK RÉSZESÜLNEK MAJD. Átszabták a két megyét is: olyan járásoktól, amelyek alapvetően a népi erők kezén vannak, a kijevi csapatok által mostanra elfoglalt településeket átcsatolják azokhoz a járásokhoz, amelyeket a junta ural. (Szó van például, ugyanakkor, a Donyeck megyéhez tartozó, a kijevi csapatok által július elején birtokba vett Szlavjanszk és Kramatorszk város átcsatolásáról Harkov megyéhez.)
Mivel „a békés rendezési terv” kidolgozásának és végrehajtásának egyik következő szakasza lesz A JUNTA, ILLETVE A NÉPI ERŐK ELLENŐRIZTE TERÜLETEK HATÁRÁNAK MEGVONÁSA (azok befagyasztása céljából), A MOST HATÁLYBA LÉPŐ TÖRVÉNY A MAJDANI TERÜLETI ALKUDOZÁSOKAT IGYEKSZIK MEGKÖNNYÍTENI A JUNTA SZÁMÁRA. (A népi erők pillanatnyilag a két megye együttes területének mintegy harmadát ellenőrzik.) Bizonyosra vehető, hogy mindkét fél, addig is, megpróbál újabb területeket megszerezni a maga számára. (EBBEN A TŰZ- ÉS FEGYVERSZÜNET, ILLETVE FEGYVERNYUGVÁS INKÁBB A JUNTA SZÁMÁRA KEDVEZ. Amely felkészülhet az alighanem az október 26-i kijevi parlamenti választások után megindítandó offenzívájára. Amelynek minimális célja újabb területek megszerzése – maximális célja viszont a két forradalmi főváros bevétele, a népfelkelés leverése lesz.)
A törvény úgy rendelkezik, hogy december 7-én „a különleges elbírálású” (magyarán a népi erők által ellenőrzött) körzetekben választásokat kell tartani. Melynek keretében a helyi lakosság megválaszthatja saját ÖNKORMÁNYZATI vezetőit. (Kijev reményei szerint, lehetőleg minél nagyobb számban, a junta embereit. Ez is a népfelkelés leverésének egyik formája lehet.)
Erre válaszul döntött a két népköztársaság vezetése úgy, hogy már november 2-án saját választásokat tartanak. Melynek keretében megválasztják a két államfőt, illetve a parlamentek képviselőit. (Ez a választás is, persze, a mostani status quo befagyasztását eredményezi majd: a választást kizárólag a népi erők által ellenőrzött területeken tartják meg.) Lavrov külügyminiszterrel tárgyalva John Kerry amerikai külügyminiszter sietett is leszögezni: „Az Egyesült Államok ÉS A NEMZETKÖZI KÖZÖSSÉG” nem fogja elismerni ezt a választást.
Kevesen figyeltek fel rá, pedig tény: A MOST ELFOGADOTT TÖRVÉNY – az általános gyakorlathoz képest meglehetősen szokatlanul – (csupán) HÁROM ÉVRE SZÓL. (Vélhetően e három év leteltéig a junta mindenképpen meg akarja majd szüntetni ezt az ideiglenes állapotot.)
2. A térségből érkező hadijelentések szerint nagyarányú csapatösszevonás történik Donyeck, Luganszk, illetve (a kijeviek által ellenőrzött) Mariupol irányában. Az utóbbi környékén heves harcok robbantak ki. A junta tüzérsége lőtte a város környékén (a népi erők kezén) lévő településeket. Az egyikben hét ember meghalt. Az egyik település ellen pedig LÉGITÁMADÁST INTÉZTEK. (Holott: 1. a junta mostanáig gyakorlatilag teljes hadra fogható légierejét elvesztette – tehát, eszerint, utánpótlást kapott; 2. a különböző tűz- és fegyverszünetek, illetve fegyvernyugvások a légi tevékenység leállításáról rendelkeztek.)
A keddi nap folyamán a junta KÉT TÁMADÁSSAL IS PRÓBÁLKOZOTT A DONYECKI REPÜLŐTÉR (vagy legalább egy részének) VISSZAFOGLALÁSA ÉRDEKÉBEN. A támadásokat a néphadseregnek sikerült visszavernie – az első támadás idején jelentős veszteségeket okozva a támadó harckocsikban. A junta 12 katonája is odaveszett. Ugyanakkor még több erősítés, utánpótlás érkezik az ellenség kezén lévő elővárosokba.
Környékbeli lakosok állítják: mióta „tűz- és fegyverszünet” van, a tüzérségi támadások még hevesebbekké váltak.
3. „A tűz- és fegyverszünet”, illetve „fegyvernyugvás” egy másik tragikus „eredménye”: SZEPTEMBER FOLYAMÁN DONYECKBEN 16 IDŐS EMBER ÉHENHALT. Az ok: a folyamatos, heves ágyúzás közepette ezek a magányos, idős emberek nem mertek kimozdulni az utcára – és nem volt senki, aki élelmet hozott volna nekik. A hírtől megrendült helyi hatóságok megígérték, hogy ezentúl jobban odafigyelnek az ilyen idős emberekre, megpróbálják megszervezni ellátásukat.