Világháborús paktum

Tervek a NATO-bővítésről

Úgy tűnik, hogy a júniusra tervezett madridi NATO-csúcson egy régóta tervezett új világrendet jelentenek be. Ez pedig Kína és Oroszország katonai bekerítésén alapul.

Ehhez szövetséges partnereket hívtak össze az Indiai- és Csendes-óceánról. Az Egyesült Államok európai hídfőjének katonai és politikai acélfűzőbe kell kötnie magát, amelynek nyomást kell gyakorolnia Oroszországra a feltételezett egységével és egyfajta ideológiai összhanggal. A nagyobb háborúkat már megtervezték, akár úgy nevezett taktikai atomfegyverek által is. A NATO hivatalosan már 2016 óta pepecsel a „modern” atombombákkal való megerősítéssel. Az Oroszországgal kötött minden védelmi ellenőrzést és védelmi szerződést az elmúlt 20 év munkájával sikerült megszüntetni. Az orosz biztonsági érdekekre a nyugat több nem vagy csak frázisokkal válaszol.

Svédország és Finnország is fel akar ugrani a világháború felé száguldó NATO-vonatra, és Madridig taggá válni. Moszkva figyelmeztetéseit arrogánsan félresöprik, pedig ez egy keleti-tengeri új helyszínről és Oroszország reakcióra való kényszerítéséről szólnak. Befejeződik végül az, amit mindkét résztvevő állam a NATO hadműveleteiben és háborúiban – mint Afganisztánban – már régóta nyilvánvalóvá tett: a színlelt semlegesség a reakciós világpolitikában való részvétel mellett a vélt legerősebb oldalán.

Hogy az amerikai stratégák álmai a teljessé tett NATO-val valóra válnak-e, a globális erőviszonyoktól és a békepárti erők ellenállásától függ. Oroszország háborúja Ukrajnában csupán ürügy, hogy az új paktumot és a régóta siettetett nagy védelmi terveket valóra váltsák. Németországban a ma meghosszabbított fegyverkiadásokat már 2013-ban betervezték. Emlékezzünk Ursula von der Leyen és Frank-Walter Steinmeier fellépésre, mint az újonnan felépített „nagy” koalíció minisztereire együtt Joachim Gauck-kal, a 2014-es Müncheni Biztonsági Konferenciáról – három hónappal a kijevi oroszellenes nacionalisták és fasiszták puccsa előtt. A trió jelszava úgy hangzott, hogy „több felelősséget” ,és Gauck kijelentette, amit gondoltak, hogy Németországnak „gyorsabbnak, döntőbbnek és lényegesebbnek kell lennie” akár „távoli világrészeken” is, például intervenciókban való részvétellel. Az úgy nevezett NDK-jogvédő ezen álcázott szavai a diktátumról minden „korszakváltás” során kitüntetést érdemelnek. A még mindig Szövetség 90/Zöldek nevű párt vezetése alatt kiderült, mi volt a célja a keletnémet állam szétrombolásának: kitartóan űzni a német világhatalmi törekvéseket.

Svédország számára legalább egy szép mellékhatással is járhat a NATO-ba való belépés: Mindeddig Stockholm minden parti szikla mögött egy orosz tengeralattjárót sejtett. Ehhez idegrendszer kellett. Az amerikai és NATO hajócskák, amelyek rendszeresen elbújtak itt, most végre megjelenhetnek.

forrás: junge Welt

Vélemény, hozzászólás?