A Fidesz-fasiszta média tüntetők elleni ostoba hisztériakeltése megbukott.
Nyilvánvalóan az volt a célja, hogy a megtévesztett embereit ellentüntetésre és provokációra buzdítsa. Ez nem jött be.
Budapest ugyanis tele lett emberrel, utcák, terek teltek meg, és mindenki Orbánt szidta – fegyelmezetten és rendbontás nélkül.
Bár százezres nagyságrendű tömeg gyűlt össze és fordult meg az éjjel is tartó eseményeken, nem volt semmiféle komoly atrocitás, amely említést érdemelt volna.
A tömeg – szemben a jobboldali csőcselékkel – fegyelmezetten viselkedett. Ez a különbség a baloldali tüntetés és egy jobboldali, esztelen randalírozás között.
Hozzátesszük, nem ítéljük el, ha a háborúk, a tömeggyilkosságok, az éhezés, a mérhetetlen szegénység és a diktatúrák ellen egy tömeg erőteljesebb fellépést mutat, mint ahogy az történt Hamburgban, a G20-ak csúcstalálkozója elleni demonstráción, ahol az elnyomottaknak és az elnyomottak képviselőinek igenis joga volt erőt demonstrálni ezen hatalmakkal szemben. Szíria megtámadásával sajnos úgy tűnik, még mindig nem volt ez elég erős a népi nyomás.
Másik oldalról, a Gyurcsány-féle hazugságbeszéd nem indokolta a tévé székház ostromát, sem a környék felgyújtását és Molotov-koktélok dobálását.
Az Európai Baloldal blokkja sok taggal vonult fel két molinó mögött is, amelyhez új szimpatizánsok csatlakoztak és többen elég hamar töltötték ki megismerkedésünk után a belépési nyilatkozatot. A tüntetés rendkívül jó hangulatban zajlott, számunkra is élmény volt, így nem csak Orbán Viktor fog emlékezni erre a napra.
Külön öröm volt, hogy a tömegből rengetegen üdvözölték a valódi baloldaliságot jelentő vörös zászlókat, vörös csillagokat, az antifasiszta “¡No Pasarán!” molinónkat, és sokan fotóztak is minket, vagy fotózkodtak velünk.
Sajnálatos módon az idei tüntetés sem volt teljesen makulátlan. Bár előre közöltük, hogy nincs szükségünk a Fidesz-rezsimet a G-napig védő és építő, antidemokratikus Jobbik jelenlétére, hiszen többet árt, mint használ, mégis voltak páran – magánemberként. Arról nincs információnk, hogy ők voltak-e azok az egyértelműen szélsőjobboldali társaság, akik könnyen megfékezhető, minimális rendbontásba kezdtek. Velük megint csak kevesebben voltuk.
Szerencsére a jobbikos tüntetők hamar összecsavarták az árpádsávot és hazamentek, a vörös zászlós és sok EU és egyéb zászlós tüntető viszont éjszakára is a helyszínen maradt. Az Európai Baloldal blokkja az Oktogonon éjszakázott, miközben más tagok az interneten közvetítették az eseményeket és tették fel a képeket-videókat a közösségi médiára.
A tüntetés tanulsága, hogy van ellenállás, újjászületett az ellenállást; hogy Orbán képtelen uralni a fővárost; hogy közös tüntetéseken, a terepen jobban összecsiszolódik az egység, mint az internetes agitációban; hogy szeretettel fogadják a szó nemes értelmében radikális baloldalt; és hogy minél több szélsőjobboldali jön, annál kevesebben vagyunk.