Az ALBA születésnapja

2004. december 14-én Hugo Chávez és Fidel Castro Havannában megállapodtak az ALBA-TCP regionális gazdasági és politikai szervezet (Bolivári Alternatíva Amerika népei számára- a Népek Kereskedelmi Szerződése) megalakításáról, amely egy új típusú együttműködést valósít meg.

Az évforduló alkalmából az ELTE Bölcsészettudományi Karán kerekasztal beszélgetést rendeztek, amit Sonkoly Gábor külügyi dékánhelyettes nyitott meg. A rendezvényen megjelentek a magyarországi diplomáciai képviselettel rendelkező ALBA országok nagykövetei, egyetemi oktatók és hallgatók, a régióval foglalkozó szakemberek és újságírók.

A szervezethez tartozó kilenc latin-amerikai és karibi ország összterülete 2,5 millió négyzetkilométer, lakóinak száma 69,5 millió. A szocialista orientációjú blokk a tagállamok egyenlőségén és a nemzeti szuverenitásuk tiszteletben tartásán alapul. Programjában az egyes országok közötti különbségek valamint a szegénység csökkentése is szerepel. Több tagállam számára meghatározó, hogy kedvezményes áron juthatnak a venezuelai olajhoz.

Jaime Barberis, az Ecuadori Köztársaság nagykövete elmondta, hogy új gazdasági és pénzügyi struktúrákat hoztak létre. A 2008-ban létesült ALBA Bank 850 millió dolláros bejegyzett és kétmilliárdos engedélyezett tökével rendelkezik. A „sucre” egyelőre csak egy közös elszámolási számla és nem a forgalomban használt pénzeszköz, de gyorsítja az export-import tevékenységet. 170 millió dollárt irányoztak elő olyan programokra, mint az ALBA Oktatás, az ALBA Kultúra és az ALBA Egészség. A szervezet Gazdasági Tanácsát az illetékes miniszterek alkotják és az egyes szakterületeken tíz munkacsoport működik. A nagykövet megemlítette, hogy a Mercosur (Déli Közös Piac), valamint az ALBA, a Caricom (Karib-tengeri Közösség) és a Petrocaribe regionális szervezetek között, a politikai és gazdasági kapcsolatok dinamikus fejlesztése érdekében a közelmúltban egy Komplementáris Gazdasági Térség létrehozásában állapodtak meg.

Julio César Cancio Ferrer, a Kubai Köztársaság nagykövete hangsúlyozta, hogy az ALBA példája a sokféleség tiszteletben tartását is jelzi. A legfontosabb célkitűzések között szerepel a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezet védelme. Kiemelt feladatnak tekintik a régió országai közötti energetikai integráció megvalósítását. Ösztönözni kívánják a latin-amerikai tőkebefektetést a térségben. A szervezet nem feledkezik meg a latin-amerikai és a karibi kultúra illetve a régió népei sajátos identitásának megőrzéséről sem.

Fontos esemény volt az október 20-én Havannában rendezett csúcstalálkozó, amelyen a tagállamok képviselői az ebola terjedésének a megakadályozására akcióprogramot fogadtak el. A nemzetközi szervezetek kérésére, kubai egészségügyi brigádok dolgoznak járvány által veszélyeztetett afrikai országokban.

Raúl Betancourt Seeland, a Venezuelai Bolivári Köztársaság nagykövete idézte a tavaly elhunyt Hugo Chávez elnököt, aki kijelentette, hogy „az ALBA egy geopolitikai, politikai és gazdasági terv, de végcéljában egy össztársadalmi terv”. Megemlítette a „szociális missziókat”. Kubai segítséggel például mintegy 3.8 millió személy tanult meg írni és olvasni a tagállamokban. A Milagro program keretében 21 ország 3,4 millió lakosa részesült különböző sebészeti beavatkozásokban. Az 1999-ben alapított kubai Latin-Amerikai Orvostudományi Egyetemen (ELAM) és a 2007-ben létesült venezuelai Salvador Allende Egyetemen a különböző országokból érkezett 21.000 fiatal szerzett már orvosi diplomát. A „szociális missziók” hozzájárultak a szegénység csökkentéséhez és az egyes országok lakossága Humán Fejlettségi Indexének (HDI) a pozitív változásához.

A nagykövet elmondta, hogy kiépült a Casa ALBA, a kulturális központok hálózata, ami a térség államaiban a kulturális és társadalmi élet szerves részévé vált. Az információáramlást segíti a telekommunikációs hálózat is, amelynek eszközei: az ALBA-TCP Hírügynökség, az ALBA TV, a Radio del Sur (Dél Rádiója) és az Európában is nézhető TeleSur televíziós csatorna.

A Latin-Amerikában zajló folyamatokról szólva, az egyik felszólaló idézte Rafael Correa ecuadori elnök szavait, hogy „nem a változások korát éljük, hanem a magát a korszakváltást”. A változásokban meghatározó szerepet játszik a tíz éve alakult, antiglobalista és antiimperialista szervezet az ALBA, amelynek a tagjai elutasítják az USA hatalmi törekvésit a régióban.

Kovács Gábor

Vélemény, hozzászólás?