Előre az egymillió aláírásért és a többiért!

A mai napig Európa-szerte 913ezren írták alá a dolgozói, szociális, környezeti, élelmiszerbiztonsági jogainkat tovább gyengítő Transzatlanti Szabadkereskedelmi és Beruházási Egyezmény (TTIP) elleni tiltakozást. Az eddigi aláírók 6%-a magyar volt. Aki még nem írta alá, csatlakozzon, másoknak is szóljon! Aláírás itt:

https://stop-ttip.org/alairas/

Tájékoztatásul: mintegy 300 európai civilszervezet beadvánnyal fordult az Európai Bírósághoz ebben az ügyben.

Háttérként újra közreadjuk csatolva és alább idemásolva magyar szervezetek közös közleményét a TTIP ellen.

K Ö Z L E M É N Y

Az Európai Bizottság 2014. szeptember 10.-én elutasította az EU 21 tagállamban 230 szervezet által támogatott „STOP-TTIP” nevű európai polgári kezdeményezést, amelynek alapján az EU állampolgárai is beleszólhatnának az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségi Egyezmény (TTIP) tárgyalási menetébe.

A TTIP fő célja a transznacionális vállalatok befektetéseit akadályozó szabályozási „korlátok” megszüntetése, az óriásvállalatok profitjának növelése érdekében. A „korlátok lebontása” Európa számára lényegében a szociális ellátás, a környezetvédelmi szabályok, a munkavédelmi előírások, az élelmiszerbiztonsági normák leépítését jelenti, a kedvezőtlenebb amerikai szabályokhoz való igazodást. Az egyezmény veszélybe sodorhatja hazánk génmódosítás-mentességét is, ránk szabadíthatják az egészségkárosító vegyszereket, a hormonkezelt marhahúsokat, kikényszerítheti a verespataki aranybánya megépítését, alááshatja az éghajlatvédelmi törekvéseket és a helyi élelmiszerek felhasználását. A deregulációs menetrend a közszolgáltatások és a közbeszerzések piacosítását irányozza elő, illetve további magánosításokat céloz meg az egészségügyben és az oktatás területén.

A TTIP leginkább aggasztó fejezete azonban a „Befektető és az állam között felmerülő vitarendezési eljárás” (ISDS), amelynek keretében a befektetők jogosultak egy ad hoc vitarendezési bíróság előtt a szuverén államokat azok közpolitikai döntései nyomán keletkezett profitveszteségeikért perelni. Ezzel a mechanizmussal az óriásvállalatokat a nemzetállamok státusával megegyező szintre emelik fel és speciális jogokat biztosítanak nekik, amellyel mind az USA-ban, mind az EU államaiban a demokrácia legalapvetőbb elvei sérülnek. Az ISDS mechanizmus alapján lehetővé válna, hogy egyes cégek, mint példádul a Monsanto, hazánk ellen is pert indítsanak, mert Magyarország tiltja a génmódosított kukorica termesztését, vagy esetleg Románia ellen, ha az nem engedélyezi a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybányát.

A TTIP egyezménnyel kapcsolatos fő kifogásaink:

1)Átláthatatlan, antidemokratikus – a tárgyalások titokban, zárt ajtók mögött zajlanak.
2)Az információkhoz, a tárgyalási dokumentumokhoz még az EU-tagországok országgyűlési képviselői sem férhetnek hozzá.
3)Hasonlóképpen a többi szabadkereskedelmi megállapodáshoz (pl. NAFTA) a TTIP életbe lépése után is elhúzódó és jelentős létszámleépítésekre, ipar-kitelepítésekre lehet majd számítani.
4)Az európai munkaügyi szabályok és előírások (pl. a kollektív szerződések) lazítását eredményezi.
5)A befektetőket védő egyezmény az óriásvállatokat a foglalkoztatási feltételek javításából adódó „profitveszteségeik” kompenzálására sarkallja.
6)Az európai élelmiszerbiztonsági előírások (pl. a génkezelt termékekre, az ún. GMO-kra vonatkozó korlátozások) lazításához, illetve az enyhébb USA-beli szabványokkal történő harmonizációjukhoz vezet.
7.)Az „elővigyázatossági elv”, az élelmiszerbiztonság érvényesítése veszélyben van.
8)Az USA-hoz képest szigorúbb EU környezetvédelmi szabályok lazítása várható.
9)A közszolgáltatások (egészségügy, oktatás, vízellátás) erőteljes piacosítása következik be.
10) A privatizált közszolgáltatások visszaállamosítása lehetetlenné válik, vagy csak súlyos kártérítés ellenében (ISDS) lesz lehetséges.
11) Az állampolgárok információkhoz történő hozzáférését is korlátozza (vagyis a már leszerepelt ACTA- egyezmény, a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás elemeinek visszacsempészése történik).
12) A vállalatoknak a magánszemélyek adataihoz való kereskedelmi célzatú hozzáférése könnyebbé válik.
13)A legnagyobb veszélyt azonban az ISDS vitarendezési mechanizmus bevezetése jelenti, amely lehetővé teszi az óriásvállatok számára, hogy a szuverén államok közpolitikai döntéseiből eredő veszteségeikért a nemzetállamokat bepereljék.
A Bizottság fent említett elutasító döntése egyértelműen az óriásvállatoknak kedvez. Végeredményben nemcsak az EU lakosságát zárták ki a titokban zajló tárgyalásokból, hanem az érintett kormányokat is. A magyarországi TTIP-ellenes szervezetek követelik, hogy az Európai Bíróság vizsgálja felül a Bizottság határozatát és felkérik Jean-Claude Junckert, hogy ezt az antidemokratikus döntést vonja vissza, továbbá biztosítsa a demokráciát és az átláthatóságot.

Budapest, 2014. szeptember-október

Vélemény, hozzászólás?