Az Egyesült Államok tovább fokozza az ellenségeskedést Kínával, mivel jóváhagyott egy 1,8 milliárd dolláros fegyvereladást Tajvan számára.
A Pentagon megerősítette, hogy a fegyverek között vannak rakétavetők, szenzorok és tüzérségi fegyverek.
Tajvan közölte, hogy a fegyverek segítenek „hiteles harci kapacitást építeni és erősíteni az aszimmetrikus hadviselés fejlesztését.”
Az Egyesült Államok feltüzeli a feszültségeket Kínával, amelyet többen „új hidegháborúként” aposztrofálnak. Ezek között vannak kereskedelmi korlátozások és büntetések, valamint egyre növekvő katonai tevékenység a Dél-kínai-tengeren.
Augusztusban az Egyesült Államok Alex Azar egészségügyi és humán szolgáltatási minisztert küldte Tajvanra, hogy találkozzon Caj Jing-ven „elnökkel”.
A Kínai Népköztársaság Tajvan függetlenségét követeli, amely nem tagja az ENSZ-nek és a 193 tagállam közül csak 16-tal van diplomáciai kapcsolata.
Tajvant 1949 óta külön kormányozzák a kontinenstől, amikor a nacionalista erők oda menekültek, miután a Mao Ce-tung vezette Kínai Népi Felszabadító Hadsereg legyőzte őket.
Az Egyesült Államoktól 74 milliárd forint értékben a magyar kormány is vett amerikai rakétákat.
Az USA 2020-tól 180 db 50 kilotonnás B61-12 típusú atombombát akar Európába telepíteni. Az ezekhez köthető hadgyakorlatok már tartanak Németországban, amely ellen testvérpártunk, a Die Linke (Baloldal) tiltakozik.