A Dél-Afrikai Kommunista Párt (SACP) a szakszervezeti mozgalom egységét sürgette, és világossá tette, hogy a Numsa fémmunkások szakszervezetét okolják a megosztottságért.
A politikai irodája sajnálatát hangoztatta amiatt, hogy a Cosatu szakszervezeti konföderáció központi végrehajtó bizottsága „nem hagyott más választást csak a drasztikus és kellemetlen lépést a Numsa elkergetésére az állomásaikról.”
A SAPC azzal vádolta a Numsát, hogy maga kereste a kirekesztését azért, hogy ennek a „boszorkányüldözésnek” áldozataként tetszeleghessen.
A párt elmondta, hogy a Numsa „szemtelenül űzte a föderáció alapszabályával szembeni makacs ellenszegülését – nevezetesen, hogy egy iparág, egy szakszervezet.”
A kísérletei, hogy „elorozzák a Cosatu tagságát az üzemi munkások megosztását, frakciózását és még az otthonaik és kocsijaik felgyújtását eredményezte.”
A SACP azzal vádolta a Numsa vezetését, hogy hónapok óta „vakmerően minden irányba sértéseket szór”, amely csak az „önkizárásának az ügyét” idézte elő, semmint egy manipulált boszorkányüldözést.
A párt megismételte nyilatkozatát a munkásosztály egységéről, “beleértve a szervezett munkásosztály és a néptömegek nézetkülönbségeinek tiszteletét.”
Ragaszkodtak hozzá, hogy a taktikai különbségeknek nem szabadna előtérbe lépniük, miközben a monopoltőke kizsákmányoló szorítása egyre erősödik Dél-Afrikában.
„Felszólítjuk a Numsa tisztviselők és tagok többségét, közülük sok SACP tagot, hogy ne kövessék a vezetőségük megosztó politikáját,” – közölte a SACP.
„Az újra megerősödött és harcos Cosatu, amely elutasította, hogy a kormány és az ambiciózus biznisz-szakszervezetisek alárendeltje legyen, abszolút életbevágó ebből a szempontból.”
forrás: Morning Star