A Mediterrán Baloldal Második Konferenciája, amelyet az Európai Baloldali Párt szervezett, megnyitotta második munkanapját, amelyen azt vitatják, hogy az olyan reakciós erők és eszmék, mint a vallási fundamentalizmus, a szélsőjobboldal és a populizmus, hogyan fenyegetik a demokráciát, valamint hogyan használják fel a társadalom megosztására és a népek összeugrasztására.
Szintén megvitatták a fundamentalizmus erősödésének okait, és ahogy az imperialista háborúkat vallási háborúnak álcázzák, csakhogy szembeállítsák a társadalmakat és megosszák őket.
Ebben az összefüggésben definiálni kell a baloldal stratégiáját a közös, háromarcú ellenség elleni harcban: az imperializmus, a neokolonializmus és a neoliberalizmus ellen. Ennek a stratégiának egyik pillére lenne a szekularizációért vívott küzdelem, amely nem hasonlítható össze az ateizmussal, inkább a civil állam és a vallás szétválasztása, amely utóbbit meghagyná a privát szférának. Röviden, hirdessük a fény filozófiáját a vallások elmaradott nézetei ellen!
A fundamentalizmus, a populizmus és a fasizmus növekedésének gyökerei kapcsán a következmények arra is rámutattak, hogy azokat a kapitalista globalizáció, a nemzetközi katonai intervenciók és a neonkolonialista háborúk okozzák, amelyeket a Közel-Keleten is kiprovokáltak.
A rendszerválság és a megszorítási politika következményei elősegítették a növekvő egyenlőtlenséget, a bizonytalanságot, a közszolgáltatások leszerelését is, valamint társadalmi és területi töréseket is okoztak. Ez a mélyülő nyomorban és társadalmi kirekesztettségben nyilvánult meg. A populizmus és a szélsőjobboldal megragadták a helyzetet, csak úgy, mint ahogy a jelenlegi, párizsi és koppenhágai terrortámadások után is megtették, amely lehetővé tette számunkra, hogy felhasználják az emberek növekvő félelmét a terrorizmustól. A Dán Néppárt is sok támogatót szerzett, amikor kritizálta a Dán Szociáldemokraták vezette kormány EU-val összefüggő megszorító politikáját és azok hatásait. Ma a francia szélsőjobboldal vezeti a választói közvélemény-kutatásokat, és Dániában elérnék a 20% feletti szavazatokat. A fasizmus Görögországban is erős, még a Syriza győzelme ellenére is. És tovább terjeszkedik Európa felett.
A nők jogai elleni vallásos kizsákmányolás egy másik tengelye volt a vitának. Tunézia a példa rá, hogyan árulta el a kormány azokat a nőket, akik az elsők között voltak az utcákon az ország demokratizálására mozgósító tüntetéseken. A 2011-es választás nagy többséget adott az iszlamistáknak, a haladó erők pedig alacsony számban képviseltettek. Az iszlamista helyzetkihasználás következményeként megnyirbálták a nők jogait és iszlám értékeket vettek be az új alkotmányba, bemutatva a férfiak és nők közötti óriási egyenlőtlenséget. Tény, hogy a vallás az erkölcsi értékeket és az egyenlő jogokat fenyegeti.
A számos felszólaló, aki részt vett a vitán, annak tekintetében elemezte a helyzetet, hogyan vihetnénk véghez a társadalom demokratizálásának küzdelmét, mindenki számára általános és egyenlő jogokkal. A szekularizációhoz hozzátéve, a polgári állam egyháztól való elválasztásának védelmével és a maradiság elleni kulturális forradalom igényével, különleges hangsúlyt fektettek a szolidaritásra és azon megszorítások elleni küzdelemre, amelyek növekvő egyenlőtlenséghez, kirekesztettséghez és marginalizációhoz vezettek, különösképp a fiatalok között. A haladó átalakulás egyik útja, ahogy kiemelték, a fiatalok bevonása, hogy harcoljanak a saját jogaikért, és vezessék ezt a változást. A munkások jogai, a közszolgáltatások és a szabadság alapelvei azok a követelések, amelyekért kiálltak.
Európai Baloldali Párt