A nyugati hatalom eltűnik
A Nyugat Kína ellen folytatott hatalmi harca újabb kavalkádokhoz vezet. A Népköztársaság újabb sikert könyvelhet el: Miközben Pekingben az Országos Népkongresszus megtartotta idei ülését, a vámhatóságok vasárnap tudatták, hogy a kínai export 2021 első két hónapjában a tavalyi évhez képest 60,6%-ot emelkedett. Bár a számok, amelyek Németországban is címlapokra kerültek, kicsit tévútra vezethetnek: az összehasonlító hónapok 2020 kezdetén azok voltak, amelyekben a járvány miatt a kínai gazdaság részlegesen leállt. Ezen megszorítások ellenére az export és az import növekedése is felülmúlta a politikai elemzők jóslatait. Nem csak Kína, mások is profitálnak ebből: Miközben a német kivitelt a legtöbb országban rosszul érintette a 2020-as év, a Népköztársaságban éves összesítésben stabil maradt és közben jelentősen gyarapodott. Kína már régóta sok német vállalkozás számára vált mentőövvé.
Csakhogy: A gazdasági erő újabban a politikai és katonai hatalom alapja is. Kína felülmúlta Oroszországot „a növekvő világszintű befolyás tekintetében” – mondja a német szövetségi védelmi minisztérium egyik belső dokumentuma, amely vasárnap részletesen ismertté vált. Ezért Peking mindenekelőtt „a gazdasági fejlődés biztosítója és a nemzetközi rend formálója a saját érdekei mentén.” Nos, ez nem más, mint amelyre a jelenlegi világrendszerben kivétel nélkül minden állam törekszik, hogyha elég hatalmi potenciállal rendelkezik. Így Kína gyorsan növekvő befolyása, amelyet még az új exportsikerek is megmutatnak, fenyegeti a nyugati hatalmi monopóliumot. Abban biztosak lehetünk, hogy a nyugat minden erejével megpróbálja ezt megakadályozni.
És lényegében: Elsőként rögtön Franciaország küldött őrjáratra hadihajót a Dél-kínai-tengerre, és közös hadgyakorlatot hajtott végre Indiával, Ausztráliával és Japánnal; épp megerősítették, hogy a Bayern német fregatt nyáron hasonlóan a Dél-kínai-tengeren fog cirkálni. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök is bejelentette, hogy a Kína ellen létrejött „Négyes”-paktum, amelyet az USA alkot Japánnal, Ausztráliával és Indiával, rövidesen megrendezi az első csúcstalálkozóját. Erre és a más kavalkádokra tekintve Wang Ji kínai külügyminiszter vasárnap visszafogottságot követelt az Egyesült Államoktól, valamint az egyre gyakoribb amerikai-tajvani együttműködésre tekintettel világossá tette, hogy ez Peking számára a „vörös vonal” – az Egy Kína Elv szerint. A vörös vonalat át lehet lépni, persze ezzel tudatosan egy kontrollálhatatlan konfliktussúlyosbodást lehet előidézni.
forrás: junge Welt