Minden év február 13-án megjelennek a drezdázó posztok a Facebookon. Mi is volt ez a bombázás?
Drezdát 1945. február 13-15. között porig bombázta a szövetséges brit és amerikai légierő. Itt egy gondolatra meg is állnánk: a szovjetek sosem hajtottak végre ezekhez hasonló, civileket megcélzó terrorbombázásokat. A történelem során megjelent áldozati statisztikákat mindenki saját szája íze szerint görbítette, de végül 2010-ben objektív számot tettek közzé: az áldozatok száma 25.000 főnél kevesebb. A bombázások katonai és erkölcsi vonatkozásáról azóta megoszlanak a vélemények.
Pro és Kontra
A bombázások támogatói szerint a támadás jogos volt, hiszen a németek kezdték a hasonló terrorbombázásokat az angliai csata és a Blitz (Nagy-Britannia német terrorbombázása) során, amely sokkal súlyosabb áldozatokkal járt, mint Drezda bombázása. A Blitz során több mint 40.000 civil halt meg, százezrek sebesültek meg és otthonok milliói pusztultak el. Azt se felejtsük el, hogy a mészárlásnak csak a német hadigépezet korlátai szabtak határt, ha lehetőségük lett volna, sokkal több pusztítást és halált okoznak Nagy-Britanniának.
Szintén felvetik, hogy a német lakosságot meg kellett félemlíteni, hogy gyengítsék a morált, mikor a szövetséges csapatok bevonulnak Németország területére. Az is az érvek között van, hogy a német lakosság többsége akkor Adolf Hitler és a nácik feltétlen támogatója volt és a totális háború miatt lényegében nem is voltak „civilek”, hiszen polgári foglalkozásukban is a német hadigépezetet szolgálták.
A kontra érvelők között ott van a teljesen jogos felháborodás, hogy azért mégis csak civileket öltek meg célzottan, és hogy Drezda nem is volt komoly katonai és ipari célpont, amely igaz. Szerintük ez egy erődemonstráció volt a németek megfélemlítésére, és semmiféle haszna sem volt. Szintén felvetik, hogy a kollektív bűnösség elvét alkalmazták, mikor válogatás nélkül lebombáztak mindenkit, akár náci volt, akár a rendszer ellenzője. Lényegében ebben is igazuk van. Szintén felhozzák a foszforalapú gyújtóbombák használatát, amely manapság már betiltott fegyvernek számít. A bombázás ellenzői szerint a civilek bombázása pont az ellenkező hatást érte el, megfélemlítés helyett inkább fanatizálta a német lakosságot, ahogy az történt az angliai bombázások esetén is.
És a többi város?
Miközben Drezda valami kultikus státuszt szerzett a lebombázott német városok között, teljesen elfeledkeznek más szövetséges bombázásokról (és persze a náci bombázásokról is). Ha a második világháborús városbombázás kerül említésre, az emberek többségének Drezda lesz az első, ami eszükbe jut. Ha belegondolunk, hogy Berlinre, Hamburgra, Münchenre, Kölnre, Lipcsére és Essenre több bombát dobtak le, mint Drezdára, akkor feltehetjük a kérdést, miért is ez a kitüntetett szerep?
A neonácik ráállnak a témára…
Bármilyen szörnyűséget is követtek el a brit és amerikai légierők Drezdában, senki nem tagadhatja, hogy a neonácik propagandát csináltak belőle. Sőt, már Joseph Goebbels is propagandacélokra használta ki a város bombázását! A kegyetlen és brutális náci rendszer ebben az esetben mártírszerepre helyezkedett, az áldozatok valós számát 22-25 ezerről majdnem megtízszerezték és 200 ezret csináltak belőle, és azzal kampányoltak, hogy a szövetségesek egy ártatlan, védtelen, történelmi és civil várost bombáztak le. Természetesen ezeknek a hazugságoknak a fele sem igaz. Drezda ugyanis nem volt védtelen: éppenséggel elég komoly légvédelmi ütegek védték a városon belül és kívül is, amelyek bár nem bírtak az óriási bombázóáradattal, amíg működtek, 7 bombázót lelőttek.
És hogy miért lett propagandatéma épp Drezdából? Csak! Mert valamit ki kellett választani szimbólumnak. Választhatták volna Hamburgot is, ahol szintén hasonló bombázások során kétszer annyi embert öltek meg a brit és amerikai gyújtóbombás támadások, mint Drezdában.
És miért kellett maga a propaganda a nácik és neonácik számára? Hogy igazolják saját, sokkal súlyosabb háborús bűncselekményeiket. Hogy el tudják mondani, hogy bár ők is csináltak népirtást, azt ellenük is elkövették. A “TE IS” érvelési hibát alkalmazzák! Nem véletlen, hogy a szélsőjobboldali szervezetek konzekvensen “bombázóholokausztnak” nevezik az eseményt, amely 25 ezer tragikus áldozatával még mindig eltörpül a nácik által véghezvitt, milliós nagyságrendű holokausztáldozat és a második világháború halálos áldozatai mellett. Nem véletlen, hogy a Goebbels féle propaganda minisztérium rögtön egy nullával megtoldotta a valós számokat, de későbbi neonáci források már 500 ezer halottról, azaz a valódi szám 20-szorosáról beszélnek. Az eset odáig fajult, hogy a német bíróság kénytelen volt betiltani a “holokauszt” szó használatát Drezda bombázására.
A háborús kontra-bűncselekmények
A legtöbb háborús atrocitásnak az elkövetők mindig kreálnak egy ellenpárt, amelynek akár még valami alapja is lehet. A Horthy-féle magyar hadsereg brutális kegyetlenkedést hajtott végre a jugoszláv civil lakosság ellen, amely Hideg Napok és az Újvidéki Vérengzés néven vonult be a történelembe. 4000 szerbet, zsidót, oroszt és 11 magyart öltek meg a magyar katonák és csendőrök. Erre érkezett válaszul a délvidéki mészárlás mítosza, amely teljesen véletlenül a jugoszláv áldozatok tízszeresét, 40000 magyart említ áldozatul – magyar „Wikipedia” oldalt szerkesztők több helyütt szélsőjobboldali portálokat jelöltek meg forrásként, mint például a neonáci Kurucinfót is. Hasonlóan járt a szovjet éhínség Ukrajnában, amely a holokauszt mintájára a holodomor nevet kapta és az ottani számokat is durván manipulálják az ukrán szélsőjobboldaliak – immár kormányon. A háborús kontra-bűncselekmények közös jellemzője, hogy elég későn kerülnek említésre. Holodomorról és délvidéki mészárlásról nem is beszélt senki egészen a rendszerváltásokig, és így is elég furcsa egy 1942-es vérengzést egy 1945-ös mészárlással igazolni. Drezda esetében is egy 1945-ös bombázással próbálják magyarázni, hogy a nácik 1940-41-ben szétbombázták Nagy-Britanniát. Ne legyenek illúzióink, a propagandisták biztosan megpróbáltak az adott bűncselekményt megelőző ellenbűncselekményt találni, csak épp nem találtak semmi olyat, ami történelmileg megállta volna a helyét.
Összefoglalva
Drezda bombázása szörnyű volt, de eltörpül a náci németek által elkövetett háborús bűncselekmények mellett. Aki Drezdát emlegeti, valójában egy jól bejáratott propagandakampánynak ül fel. Aki a kettős mércét emlegeti, pont magáról a mércéről feledkezik el. Van létjogosultsága Drezda emlegetésének, de csak akkor, ha mellette 50-szer felemlegetjük Sztálingrádot, ott ugyanis több mint 1 millió 200 ezer szovjet ember halt meg a harcok során.